A fogyókúra akkor érte el a valódi célját, ha a súlybeállítás tartós, a leadott zsírszövetek nem épülnek vissza. A periodikus fogyás-visszahízás jelenséget jojó-hatásnak nevezik, amely idővel a testösszetételt a zsírok felé tolja el, így a test egyre terebélyesebbé válik. A gyakran „jojózó” ember lassan és folyamatosan hízik, amely lelkileg és testileg kimeríti őt, az újrakezdéshez egyre kevesebb motivációt érez. Általánosan a havi 2 kg-os súlyleadás a célravezető. A kívánt súly elérésénél szinte fontosabb az elért testtömeg megtartása – ez elsősorban nem szigorúságot, hanem következetességet igényel. A cikkben a jojó-hatás főbb okait vesszük át és a reggelizés előtérbe helyezése mellett a mértéktartóbb délutáni-esti étkezésre, illetve a rendszeres sportolásra bátorítunk minden érintettet, emellett az ún. helyettesítő turmixokról is szólunk.