Tóth Gábor, élelmiszeripari fejlesztőmérnök írása

Bőrünk egy igen ellenálló, ugyanakkor rugalmas és alkalmazkodóképes ún. összekötő szerv, amely a külső környezettel és belső szerveinkkel mintegy kommunikál. Kitartóan véd bennünket az anyaméhtől kezdve. Érdemes külön kiemelni az emésztőrendszerrel, a májjal és az idegrendszerrel való összeköttetését, azaz szerves kapcsolatban van a legfontosabb rendszerekkel is.
Főbb részei a hám, az irha és a bőralja, ez utóbbi kettőt finom idegrostok hálózzák be, amelyek a külső hámrétekig felhatolnak; információkat gyűjtenek és ezeket továbbítják az idegrendszer felé.

A felhám folyamatos mozgásban, formálódásban van: sejtjei a mélyebb sejtrétegekből a felszín felé haladnak, elszarusodnak és leválnak láthatatlan, apró darabkák formájában.
Az irha már nem kifejezett sejtekből, hanem különböző rostok szövedékéből áll, a szakkönyvek a filc anyagához hasonlítják. A rostos szövedék közeit alaktalan, gél állapotban lévő fehérjék, összetett szénhidrátok és hialuronsav tölti ki. Az irharéteget vérerek és idegszálak sokasága szövi át. Csigavonalszerű redőzöttsége adja a minden emberre egyedileg jellemző ujjlenyomatot.
A bőralja régióban vaskos rostokból álló sövények hálózatának közeiben elzsírosodott sejtek nagy tömegeit találhatjuk, ezek alkotják a bőrszövet alsó zsírpárnáit, elhízáskor a vastagsága növekszik.

A következőkben összegyűjtöttünk 10 információt, amelyeket érdemes tudni a bőrszövetről, illetve annak megóvásáról.

1. A bőr minőségét és öregedési folyamatait a genetikai tényezők és az életmód együtt alakítja. Az életvitelen belül az étrend kiemelt szerepet kap, de a vízbevitel, a napfény, az alvás, a stresszek, a sportolás és a külsőleg alkalmazott anyagok és terápiák is befolyásolók.

2. A bőr szemmel látható, külső részének, a felhámnak, az említett elszarusodási folyamatát, ezen belül a belső fehérje-, víz-, illetve zsírtartalom változását (ideértve a zsírsavak összetételét is), az étkezéssel bevitt alkotók: létfontosságú aminosavak, érvédő anyagok, vízmegkötők, omega-3 zsírsavak közvetlenül befolyásolják. A bőr minőségét a mindennapok tudatos étrend mellett egyedi vegyületekkel is segíthetjük, amelyeket funkcionális élelmiszerek vagy étrend-kiegészítők formájában tudunk bevinni (folyadék, olaj, kapszula, folyadékba keverhető porkeverék).

3. A növényi alapanyagok között kiemelkedők az aranyköles és vadköles, a hajdina, a zab, a barna rizs, a quinoa, a lenmag, a kendermag, a napraforgómag, a chiamag, az olívabogyó, az algák, a sörélesztő és a színes termések, gyökerek. A teljes magvak csíráztatása révén a bőrtápláló anyagok, B-komplex vitaminok, különösan a riboflavin (B2), a niacin (B3), és a biotin (B7) mennyisége növekszik. E téren megerősítendő a csíráztatott aranyköles, barna rizs és a zab, emellett a csíráztatott lenmag és kendermag szerepe.

4. A kor előrehaladtával a felhámban a hialuronsav-tartalom csökkenni kezd, tűnik el, ugyanakkor az alatta lévő irharétegben még a hialuronsav megtalálható. Ezt a csökkenést az intenzív, hosszan tartó napfény tovább fokozhatja, különösen az arcbőrön, amelynek kitettsége nagyobb. A hialuronsav pótlása előnyös a bőrszövet felső rétegeinek hidratáltsága tekintetében, ugyanez igaz a szilícumtartalmú kovasavra is (fő forrása az arany- és vadköles, illetve ezek kivonatai).

5. A bőr zsírrétegeinek összetételét az elfogyasztott zsiradékok nagyban befolyásolják. Az állati zsírokat fogyasztók esetében szilárdabb, telített zsírokban gazdag lesz ez a réteg, a növényi olajok bevitele esetén pedig lágyabb, több telítetlen kötést tartalmazó zsírsav épül be ide. E tekintetben a lenmag, a kendermag, a chiamag, valamint az algaolaj előnyösek.

6. A növényi színanyagok védik a bőrszövetet. Régi megfigyelés, hogy a sárgarépalé kúraszerű alkalmazásakor a bőr enyhén besárgul a béta-karotin miatt, azaz a zsírszövet felvesz egyes növényi színanyagokat. A cékla, sárgarépa, sütőtök, spenót, kajszibarack, meggy, az áfonya, a bodza, a vörös szőlő és az egyéb bogyósok értékes bőrvédő anyagokat hordoznak. Az ún. flavonoid-olajok bevitele szintén előnyös, ezek olyan színanyagokat tartalmazó olajkeverékek, amelyek értékes vegyületei - a béta-karotinhoz hasonlóan - a bőrszövetbe is eljuthatnak.

7. A bőr alsó rétegei vérraktárként is szolgálnak, ennek a hőháztartásban és az
immunvédelemben is nagy szerepe van. Az oxigént és a tápanyagokat szállító vér a bőralját keresztülfúró kis artériákon át érkezik a szervezetünk belső régióiból az irhába, amely gazdag érhálózattal rendelkezik. A felhámban nincsenek vérerek, amit az is mutat, hogy egy kisebb karcoláskor nem vér, hanem vízszerű, halványsárga savó (nyirok) szivárog a sebből.
A legalsó réteg, a bőralja vastag zsírtömege sem vérdús szövet, a sebészeti beavatkozáskor csak pontonként vérzik, azokon a helyeken, ahol a jelzett érkező artériákat a sebész kése elmetszi. A bőr ténylegesen vérbő és vérzékeny része az irha. Ez a terület a fő felelőse tápanyagellátásnak.

8. A bőrbe és a kötőszövetbe akkor juthat el megfelelő mennyiségű vér, ha az erek megfelelően tágulnak és a keringés sebessége is jó. A hajszálerek, kapillárisok minősége tehát fontos, e téren a növényi színanyagok, az OPC-ék (oligeomer proantocianidok), a citrusflavonoidok, a rezveratrol, az apigenin, az arginin és a citrullin (mint aminosavak), minden bogyós termés (homoktövis, áfonya, kék szőlő, meggy, ribiszke, bodza stb.), azok magja és héjrésze hasznos a kapillárisok nyitása érdekében (ilyenkor a porcok is több vért, tápanyagot kapnak). A színes aszalványok is alkalmasak a bőr támogatására.

9. Az említett B-komplex vitaminok mellett a C-, E- és A-vitamin szintén közismerten részt vesz a belső antioxidáns-folyamatokban (bőrvédő krémekhez is adják ezeket), emellett a vitaminok egymást is regenerálják (a C-vitamin az E-vitamint). Jelentős a szerepe a nyomelemeknek, a cink, a szelén, a réz, és a mangán értékes bőr- és kötőszöveti segítők, gyakran ezek hiánya a problémák forrása.

10. A bélrendszer védelme és a mikrobiom egyensúlya egyre nagyobb szerepet kap a bőrvédelemben, hiszen a bőr jelző- és kiválasztószerv is egyben. A rossz bélműködés, a túlzott méreganyag-képződés kihat a bőr állapotára is, ezért a pre- és probiotikus táplálkozás fontos szerepet kap a téma szempontjából. E tekintetben a tejsavasan erjesztett élelmiszerek (amennyiben irányított, hisztamint nem termelő törzsekkel végezték), valamint az egyes probiotikumok hasznosak a bőrvédelem terén.

A Blnce fejlesztési programban a csíráztatott és tejsavasan erjesztett teljes magvakból készített, vitaminokkal, nyomelemekkel és probiotikus kultúrákkal dúsított shake-alapok és lenmag-crunchy, valamint a különböző étrend-kiegészítők értékes segítőtársai lehetnek a mindennapoknak.

Felhasznált irodalom:

Roth, M, Karakiulakis G, et al. (2012): Hyaluronic acid: a key molecule in skin aging. Dermatoendocrinol. 2012 Jul 1; 4(3): 253–258. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3583886/

Anatómiai rész: Obál Ferenc: Emberi Test 2., Gondolat kiadó. Bp. 1986.