Szerző: V.A.

Vega, vegán, plant based, téné-s... csak kapkodjuk a fejünket e kifejezések hallatán, és örömmel konstatáljuk (e cikk írója mindenképpen), hogy betört a húsmentes hullám, ha tetszik, ha nem, bárhogyan is nevezzük. 

Sorra jelenik meg a boltok - és már nem csak a reform és bio, hanem nagy élelmiszerláncok, "közértek" - polcain is a növényi étrendet választók számára szívdobbanást jelentő, zöld V betűs (vega vagy vegán) jelzéssel ellátott élelmiszer, alapanyag és megannyi alternatíva, amiknek köszönhetően könnyűszerrel kiválthatjuk a húst, tejtermékeket és a tojást, és kiléphetünk a "hagyományosan magyaros" étkezési komfortzónánkból - vagy akár benne is maradhatunk, de növényi alapon. 

De mi ez az egész?

Mi történt az elmúlt 2-3, vagy épp 5-10-20 évben? Vagy talán ez egy sokkal régebbi, komolyabb múltra visszatekintő szokás, ami egyszer csak előkerült? Vagy mindig is volt, csak nem ennyire szem előtt? Divat, elvrendszer vagy vallás? Egészség, állatvédelem, vagy valóban így lesz fenntartható a jövő? 

Most segítünk eligazodni a fogalmak és ideológiák között, ahol sok esetben átfedések, közös motivációk is előfordulnak. 

 

Vegetarianizmus

 

 

A vegetarianizmus először Indiában, és tőle függetlenül az ókori görög világban jelent meg, mindkét kultúrában kezdettől fogva vallási-filozófiai törekvések része volt.

Egyes források szerint az ősember sem evett feltétlenül és gyakran húst, ahogyan a majmok is alapvetően növényevők, fő táplálékuk a gyümölcs, bár opportunisták, és van, hogy elejtenek egy-egy kisebb állatot, de képesek az egész életüket leélni hús nélkül.

A vegetarianizmus a nevéből eredően az a táplálkozási gyakorlat, melynek követője bármilyen állat megölésével elkészített táplálék elfogyasztását elveti. Több formában létezik, aszerint, hogy a húson kívül mely ételek fogyasztását mellőzzük. Vannak, akik elutasítják a tejet, tejtermékeket, vagy a tojást.

Sok vegetáriánus számára ez nemcsak táplálkozási gyakorlat, hanem egy kiterjedt eszmerendszer vagy világnézet, melyet az a fő törekvés jellemez, hogy az ember a lehetőségeihez mérten minél kevesebb állatnak okozzon szenvedést, különös tekintettel a tudatos, fejlett idegrendszerrel rendelkező állatokra.

Mások a húsevést más okból utasítják el, például azért, mert nem szeretik, undorodnak a nyers hústól, vagy pedig azért, mert a diétájuk nem engedi meg. 

 

A vegetarianizmus világnézete a modern társadalmakban a reform- vagy natúr táplálkozási irányzatok egyike, így követői rendszerint nagy hangsúlyt fektetnek az egészség tudatos megőrzésére. 

Emellett a hústermelés ökológiai költségessége, illetve a nagyipari előállításhoz társuló jelentős környezetterhelés és környezetszennyezés következtében kapcsolatban áll a környezetvédelemmel; az állatok életminőségének, leölésének és tárgyként való kezelésének etikai aggályai miatt pedig szorosan összefonódik az állatvédelemmel és az állatjogi mozgalommal is.

A vegyes táplálkozásúak és a vegetáriánusok között egyaránt széles körben elterjedt hit szerint az emberiség kezdetén - annak aranykorában - fajunk szigorúan erőszakmentes életet élt. Ebben az utópiában a vadászat, állattenyésztés és húsevés, illetőleg a mezőgazdasági munka ismeretlen és szükségtelen volt, mivel a föld bőségesen szolgált eleséggel minden élőlénynek. Ezt a mítoszt mások mellett feljegyezte Hésziodosz, Platón és a híres római költő, Ovidius is. Ovidius emellett nagyra értékelte az erőszakmentesség általános, pitagoraszi ideáját.

(forrás:wikipédia)

 

Okok és motiváció

 

Nem ártani - etikai, elvi, vallási meggyőződések 

Indiában elterjedt tényként kezelik sokan, hogy húst enni egyenesen "rossz karmát" okoz, és, hogy a húsevés gyengíti az öntudatra ébredést, ezért a jógát gyakorlók a legtöbb esetben vegetáriánusok.

Szintén húsmentes életet élnek a hinduizmus elveit követő krisna hívők, illetve bár nem szigorúan, és tilalmaktól mentesen, de a buddhisták is alapvetően vegetáriánusnak mondhatóak. Egyes keresztény csoportok és tanok a "ne ölj" parancsot szó szerint értelmezve, továbbá a bibliai édenkertet is evidenciának tartják, hogy ne okozzák más élőlény szenvedését, halálát. Utalnak a béketűrő életre, és arra, hogy Isten az édenkertben minden növényt az ember táplálékául adott. 

 

Állatvédelem és/vagy környezetvédelem

 

 

Ezek egyre inkább összemosódni látszanak. Co2 kibocsájtás, vízfogyasztás, gabonatermelés és takarmányozás, az állattenyésztés során keletkező szennyvíz és trágya, a hatalmas túlfogyasztás és túltermelés, pazarlás, a csomagolóanyagok mind mind kapcsolatban állnak a húsfogyasztással. A tartási körülmények már nem idézik nyomaiban sem a régmúlt, kedvesnek tűnő kert végében kapirgáló csirkék emlékét. Az állatok teljes mértékben alárendelve kiszolgálói a fogyasztói társadalomnak, tartási körülményeikről, szenvedéseikről megannyi leleplezés látott napvilágot, ahogy az is egyre inkább elfogadott nézet lett, hogy egyes állatokat miért eszünk meg, míg másokat gyermekünkként szeretgetünk.

Éppen ezért sok tudós egyetért abban, hogy a húsfogyasztást és az állattartást szabályozni és visszaszorítani, míg a növényi alapú étrendre való áttérést pedig világszinten növelni kellene.

A vegetáriánus táplálkozás jelenleg is nagy népszerűségnek örvend, rengeteg híresség követi ezt az elvet, pl. Leonardo di Caprio, aki kifejezetten a környezetvédelem miatt döntött így. 

 

Vegán vagy Plant Based - azaz Növényi alapú, de nem ugyanaz!

 

 

Bár mindkét csoport "növényevőnek" definiálja magát, de a motiváció eltérő, ugyanis a

veganizmus az állati eredetű termékek használatának mellőzése és az ehhez kapcsolódó filozófia,

ami elutasítja az érezni képes állatok árucikk státuszát; amely megnyilvánul a táplálkozás, a szórakozás, a ruházkodás és a higiéniai termékek választásában is.

           A veganizmus követője a vegán.

Tehát a közhiedelemmel ellentétben vegánnak lenni nem kifejezetten az étkezésről szól - hiába egy nagyon fontos, ha nem a legfontosabb eleme, hanem valójában a veganizmus egy állatjogi mozgalom, így csakis etikai veganizmus létezik.

A vegánok esetében a legfontosabb prioritás, hogy semmilyen módon nem támogatják az állatok használatát, felhasználását, még akkor sem, ha az nem okozza közvetlenül az állat halálát.

Épp ezért természetesen kizárt a tej és tejtermékek és a tojás fogyasztása is, továbbá a méz és egyéb méhészeti termékek mellőzése. Az elv az élet minden területére kiterjed, tehát az öltözködés és használati tárgyak (bőr, selyem), kozmetikumok (mind az alapanyag, mind pedig az állatkísérlet mentesség = Cruelty Free, azaz a nyuszis ikon), sőt a szabadidős tevékenységekre is. A vegán nem jár állatkertbe, delfináriumba, cirkuszba, nem támogat anyagilag olyan létesítményt, ami az állatok szenvedéséhez járul hozzá. Kérdésként fel szokott merülni a kutya/macska tartása, itt nincs egységes álláspont, így van aki használ állati eredetű tápot, ételt házikedvence etetéséhez, míg mások ezt is teljesen elutasítják és nem is tartanak háziállatot, mert azt is állat használatnak minősítik. 

 

Ahogy nincs két egyforma ember, nincs két egyforma vegán sem. Van, aki hevesen reagál mások hús fogyasztására, szőrme viselésére, míg egyesek másokkal megengedőbbek és csak magukkal szemben támasztanak elvárásokat. A vegánok fontosnak érzik az állatok és a környezetvédelem miatt az edukálást és az aktivizmust. 

Egyre több közismert ember, híresség választja és kötelezi el magát nem csak a vegán elvek, de az aktivizmus mellett is, felhasználva ismertségüket az állatok védelméért. Talán a legkomolyabb múlttal bíró, a kisgyermek kora óta vegán és állatvédő Joaquin Phoenix, akinek híres mondataira biztos sokan emlékszünk, amit az Oscar díjának átvételekor mondott:

“Ha a természetbe megyünk, leraboljuk az erőforrásait. Úgy érezzük, jogunk van mesterségesen megtermékenyíteni a teheneket és ellopni a kicsinyeiket, még akkor is, ha gyötrelmes sírásuk félreérthetetlen. Majd elvesszük a tejüket, ami a borjúé, a kávénkba tesszük és a gabonapelyhünkre öntjük” 

 

(Peta plakátja New Yorkban Joaquin Phoenix-szel)

 

Teljes értékű növényi étrend

A növényi étrend - plant-based -  követői, vagy ahogy Magyarországon nevezzük, a teljes értékű növényi étrend (röviden TéNé) motivációja viszont egyértelműen az egészség megőrzése, esetleges helyreállítása, a jó közérzet és a vitalitás fenntartása. 

Könnyen összekeverhető a plant-based diet a vegán életmóddal, viszont mivel a vegánok motivációja az állatvédelem, és nem csak az étkezésre vonatkozik, így vegánok közt találkozhatunk olyannal, akit - meglepő módon - hidegen hagy a saját egészsége. Egyre több vegán jelzéssel ellátott termék jelenik meg a piacon, és sajnos sok esetben feldolgozott, magas zsírtartalommal rendelkező, hozzáadott cukrot tartalmazó termékekről beszélünk. 

Ellenben a teljes értékű, növényi étrenden élők alapelve, hogy tilos az erősen feldolgozott készétel, és semmi jót nem veszünk el az ételből, és semmit nem adunk hozzá. 

A teljes értékű növényi étrendben nagy hangsúlyt kapnak a friss és nyers zöldségek és gyümölcsök. Az étkezés Dr. Greger (a Hogy ne halj meg? című nagysikerű besteller szerzője) ajánlása alapján az úgynevezett Daily Dozen - magyarul napi tucat - szerint történik, vagy igyekszik hozzá igazodni.

Tilosak a kész pékáruk, cukros, olajjal készült ételek, míg javasolt napi fogyasztásra a bab, borsó, lencsefélék, piros bogyós és egyéb gyümölcsök, keresztesvirágúak, zöldségek, jótékony fűszerek (pl. kurkuma, fahéj), lenmag fogyasztása. 

A 'daily dozen' javasolja a rendszeres testmozgást és a vízfogyasztásra is ad támpontot, magyarul egy komplex életmód programnak is betudható.

Természetesen sok átfedés lehet egyes táborok és étkezési minták között, sőt egyre inkább összemosódnak a motivációk is, mivel a környezetvédelem, állatvédelem és az egészségvédelem már egyre inkább kéz a kézben, és egymásra épülve járnak. 

Mi a Blnce-nál úgy fejlesztettük ki gondosan válogatott, biogazdálkodásból származó összetevőkből készült, hazai fejlesztésű 100% vegán termékskálánkat, hogy akár növényi, akár vegyes étrendet folytatsz, megtalálod számodra a megfelelőt!