Manapság az, hogy valaki vegetáriánus már nem meglepő, de egyre többször találkozni tisztán vegán táplálkozású emberrel is. Laikusként sok kérdés övezheti azt, hogy mit is takar az egyik vagy másik fogalom. Ami közös a két nézetben, az az, hogy egyik csoport sem fogyaszt húst, azonban sok más szempontból különbözik a két szemlélet.
Hazánkban sokan döntöttek már úgy, hogy húsmentes életmódra térnek át, van, aki egészségügyi okokból határoz így, azonban van, akit csupán saját elhatározása vagy etikai okok vezérelnek, amikor kiiktatja a fehérjeforrást a mindennapjaiból. Az viszont biztos, hogy mindkét tábor egyre népesebb kis hazánkban is.
Mitől lesz valaki igazi vegán?
Ahogy említettem, a közös pont a vegetáriánusok és a vegánok között nem más mint, hogy egyikük sem fogyaszt húst. Azonban a vegetáriánusok csoportján belül is vannak különböző típusok, például ide tartoznak a peszketariánusok, lakto-vegetáriánusok, valamint az ovo-vegetáriánusok is. Előbbiek halat fogyasztanak, a lakto-vegák tejterméket is, míg az ovo-vegáknál megengedett a tojás.
Az egyik nagy különbség a vegetáriánus és a vegán szemlélet között az, hogy amíg a vegetáriánusok csak étkezésükből iktatják ki a húsokat, addig a vegánok nem csak étrendjükből vonják ki teljes mértékben az állatieredetű élelmiszert, hanem életük többi részében is kerülik az olyan termékeket, amelyek bármiféle állati eredetű dologhoz köthetőek. Tehát például nem használnak olyan bőrápolási készítményeket, amelyeknek állatkísérlethez van közük, vagy olyan ruhát, amelynek anyaga állati eedetű szőrme, bőr stb.. Továbbá kerülik az olyan helyeket, ahol állatokat használnak szórakoztatás céljára, például állatkert vagy cirkusz. Tehát, a vegánság nem csak egy étkezési szokás, sokkal inkább egy életmód, amelyet elvi és etikai okok miatt választanak az emberek, amelynek célja az állatok szabadságának és élethez való jogának elismerése.
Ezek után jöhet a kérdés, hogy akkor mi is illik bele a vegán életmódba? Talán egyszerűbb azzal kezdeni, hogy mi nem illik bele.
Semmilyen állati eredetű élelmiszer, azaz semmilyen hús, tejtermék, tojás, de még a méz sem. Ez először ijesztően hangzik, de manapság egyre több húspótló, valamint hozzávaló található meg az élelmiszerboltok polcain ahhoz, hogy valaki teljes értékű növényi étrendet tudjon folytatni.
A vegán étrend elengedhetetlen hozzávalói a nagy mennyiségű zöldség és gyümölcs, valamint hüvelyesek, gabonafélék, diófélék és olajos magvak. Fontos azonban, hogy itt nem csupán egy-egy, magában árválkodó zöldségre vagy gyümölcsre kell gondolnunk a tányéron. Nem egy darab nyers répáról vagy egy maréknyi magról van szó, hanem különböző növényi ételek együttes ízvilágáról beszélünk.
Ötletek egy finom vegán ebédhez
Az átállás nem egy egyszerű folyamat, azonban nem kell rögtön a legkomplikáltabb recepttel kezdeni. Ezért hoztunk nektek kettő receptet Tóth Gábor, BioGabi szakértőnk E-mentes szakácskönyvéből, amely tele van jobbnál jobb növényi alapú étel leírásával. Az E-mentes Szakácskönyvből mindenki tud kedvérevalót választani, minden alkalomra. Ezek a laktató receptek gyorsan elkészíthetőek és nem igényelnek különös szakács képességet, valamint a hozzávalók is könnyen beszerezhetőek.
Zellerkrémleves
Hozzávalók:
- 1 közepes zellergumó
- 2 kisebb burgonya
- 1 kisebb vöröshagyma
- 2+2 gerezd fokhagyma
- 1 sárgarépa
- 1 púpos teáskanál parajdi só
- 1 mokkáskanál szerecsendió
- 2 dl növényitejszín
- 1 teáskanál citromlé
- 1 kisebb csokor metélőhagyma a díszítéshez
- 4 szelet teljes kiőrlésű kenyér
Elkészítés:
Megtisztítjuk és kockára vágjuk a zöldségeket. Felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje mindet, beletesszük a sót, a szerecsendiót, és fedő alatt először erősebb majd közepes lángon, 20-30 perc alatt puhára pároljuk. Ha megpuhultak a zöldségek félretesszük kissé lehűlni, majd hozzáöntjük a tejszínt és a citromlevet, s alaposan összeturmixoljuk.
Sütőben szárazon megpirítjuk a kenyeret, amikor kissé megpirult, enyhén dörzsöljük be a két fokhagyma gerezddel, majd vágjuk kisebb kockákra. Tálaláskor a tetejére aprított metélőhagymát szórunk, és pirított fokhagymás kenyérkockát kínálunk hozzá.
Fokhagymás-cukkinis tészta mandulatejszínnel, pirított, füstölt tofuval
Hozzávalók:
- ½ kg durumtészta
- 2 ek só a főzővízbe
A cukkinis szószhoz:
- 1 nagy fej vöröshagyma
- 2 ek kókuszolaj
- 4+4 gerezd zúzott fokhagyma
- 3 közepes cukkini meghámozva, apró kockákra vágva
- 2 dl növényi tejszín
- 1 teáskanál parajdi só
A pirított tofuhoz:
- 1 csomag füstölt tofu (kb 30 dkg)
- 1 dl szójaszósz
- 10 dkg füstölt növényi sajt (opcionális)
Elkészítés:
A hagymát apróra vágjuk, 1 dl vízzel, egy teáskanál parajdi sóval összekeverjük, majd öntünk hozzá 2 evőkanál kókuszolajat . Puhára pároljuk, majd az utolsó 1 percre hozzáteszünk 4 gerezd zúzott fokhagymát. Beledobjuk az apróra vágott cukkinit, felöntjük 1 dl vízzel, és a fedő alatt közepes lángon, 8-10 percig pároljuk. Utolsó lépésként beleöntünk 2 dl növényi tejszínt, elkeverjük, majd levesszük a tűzről. Ha túl hígra sikerült a szósz, tehetünk hozzá egy teáskanálnyi, kevés vízben elkevert kukoricakeményítőt vagy 1-2 kanál sörélesztő pelyhet.
Egy csomag tofut (kb 30 dkg) apró kockára vágunk (kb fél centiméteres darabokra), meglocsoljuk szójaszósszal, és egy nagyobb serpenyőben közepes lángon, kevés kókuszolajon ropogósra sütjük. Az utolsó néhány percre rádobunk 4 gerezd apróra vágott (tehát nem zúzott, hanem vágott) fokhagymát.
Fél kg durumtésztát tízszeres mennyiségű vízben nem egészen puhára főzzük (al dente). Jó minőségű tésztát használjunk, és annyi ideig főzzük, mint ami a dobozra vagy a zacskóra van írva, egy perccel sem tovább. Lecsepegtetjük róla a vizet, és egy szép nagy tálba tesszük. A kész szósszal nyakon öntjük, összekeverjük, és a tetejét megszórjuk a pirított tofuval és reszelt növényi sajttal. Friss zöldségsalátával fogyasztjuk.
Lencsehurka
Hozzávalók:
- 2 csésze barna rizs (4 dl)
- 1 csapott teáskanál parajdi só
- 1 teáskanál só-, ízfokozó-, és más adalékanyagoktól mentes vegeta
- 25 dkg szárazon megdarált barna lencse
- 25 dkg barna lencse (egész)
- 3 fej vöröshagyma
- 4 gerezd zúzott fokhagyma
- 2 púpos teáskanál majoránna
- 2 teáskanál parajdi só
- 2 evőkanál kókuszolaj
- Őrölt kömény
- Piros fűszerpaprika
- 2+2 babérlevél
- Sütőpapír
Elkészítés:
A barna rizst háromszoros mennyiségű sós, vegetás vízben megfőzzük. A 25 dkg előzetesen megmosott és néhány órára beáztatott egész lencsét szintén megfőzzük, fél liter enyhén sós vízben 2 db babérlevéllel.
A vöröshagymát felkockázzuk, 4 evőkanál vízzel, sóval és a kókuszolajjal megpároljuk. Amikor már elpárolgott a víz, ne sokáig pirítsuk, hogy az olajat ne érje hosszan tartó 100 Celsius-fok feletti hő. Ekkor beletesszük a zúzott fokhagymát, a pirospaprikát, a másik 2 babérlevelet, a majoránnát, és felengedjük 4 dl vízzel. Beletesszük a darált lencsét, majd állandó kevergetés mellett a forrástól számított 5 perc alatt sűrű palacsinta állagú masszává főzzük. Összekeverjük a két lencsét, majd a főtt barna rizst is hozzáadjuk, és alaposan összedolgozzuk. A masszát kiolajozott tepsibe tesszük, elsimítgatjuk, majd 180 Celsius-fokon, kb fél óra alatt „pirosra” sütjük.
Azonban biztos vagyok benne, hogy sok édesszájú van a vegánok között is, és nem igaz az, hogy ha valami vegán az nem finom, ezt az előző receptek is bizonyítják. A következő desszert receptet pedig nagyon ajánlom. Ezért ajánlok nektek, egy olyan édességet a finom leves és főétel mellé, amely nem csak fehérjedús, de tökéletes különleges alkalmakra, vagy ha valami édeset kívántok, akkor is. VegaKata dolgozta ki ezt az áfonya tortát, amelyet egyszerű elkészíteni, és segítségként találhattok itt egy videót és leírást róla. Valamint a hozzávalókat egyszerűen meg tudjátok rendelni a Blnce webshopból.
A vegán fehérje porok szerepe a húsmentes étkezésben
Mivel a vegán táplálkozás során hús, valamint hal nem fogyasztható így más forrásból kell megoldani, hogy a szervezet elegendő fehérjéhez és aminosavhoz jusson. A tofu, amely szójából készül, valamint több hüvelyessel is megoldható a kellő mennyiség bevitele, azonban az utóbbinak viszonylag magas a szénhidráttartalma is. Amennyiben sportos életmódot is követsz a vegán étrend mellett, abban az esetben erősen ajánlott a fehérjepor használata.
Szerencsére egyre több vegán protein található meg itthon is, azonban sok gabona alapú növényi fehérje található, aminek magas a glutén tartalma, így sokan nem fogyaszthatják. Továbbá, szója alapú készítményekből is viszonylag nagy a választék, olcsóbb kategóriában is, azonban egyre több szakértő kezdi javasolni a szója alapú proteinek elhagyását, etikai és egészségügyi okok miatt is.
A rizsfehérje egyre elterjedtebb, nemcsak jótékony hatása miatt, de nem hordoz sok allergént, így a vegán életmód mellet glutén-, és laktózérzékenyek is bátran fogyaszthatják. Valamint ezek a készítmények lassabb felszívódásúak, és magasabb rosttartalmal rendelkeznek, mint a tejsavó fehérje készítményeknek.
A Blnce is megalkotta az új generációs fehérjéket, amely barnarizs-, borsó- és kendermagfehérje keverékből áll össze. A barnarizs fehérje a legértékesebb hipoallergén növényi proteinforrás. Rizsre emlékeztető íze mellett nincs mellékíze, így mind édes, mind sós ízkarakterű ételekhez adható, így egyszerűen beilleszthető a vegán étrendbe.
Manapság az, hogy valaki hús nélküli vagy teljesen vegán étrendet követ nem okoz túl nagy kihívást sem konyhában, sem a mindennapi életben. Sok ötletes, könnyen elkészíthető recept található meg, amihez a hozzávalókat nagyon egyszerűen be tudjuk már szerezni. Azonban vegán étrend követése mellett mindenképp figyelni kell a kellő mennyiségű fehérje bevitelre, és emiatt ajánlott a növényi alapú fehérjeporok fogyasztása. A Blnce új generációs proteinporok könnyen felhasználhatóak, és mivel kíméletes, enzimatikus eljárással készül ezáltal könnyebben az emésztése és felszívódása.