Több mint egy éve nem ettem húst, sajtot, tojást és nem ittam tejet. Néha, amikor belegondolok, engem lep meg a legjobban, mennyire nem hiányoznak. Ma már sokkal árnyaltabban látom a növényi alapú táplálkozást sport vonatkozásban, mint a kezdetekkor. Legalább akkora tulajdonsággal bír az egyéni tapasztalat, mint a tudományos kutatások ismerete. Annak ellenére, hogy a növényi alapú táplálkozás egyre nagyobb figyelmet kap, a sportban betölthető szerepével kapcsolatos lehetőségekről keveset olvashatunk. Ezért is tartottuk fontosnak Haris Évával a kísérletünket és így egy év távlatából messze nem látjuk még a végét.  

Vajon mi történik, ha egy masszív húsevő sportoló átáll a növényi alapú táplálkozásra? Hogyan változik a teljesítménye? Mennyi idő után lesz újra terhelhető? Lesz izomvesztesége? Mennyi? Amennyiben igen, akkor mennyi idő alatt tudja visszaszerezni?  Egyáltalán vissza tudja szerezni?

Sportolóként más igényeid lesznek, mint egy inaktív embernek. Ez tervezés nélkül nem fog menni.

Rengeteg kérdés kavargott a fejünkben a kísérlet kezdetekor. Meggyőződésem volt, hogy a dolog lehetséges, de a részleteket én sem ismertem. Évi egészséges kétkedése mellett 2020.01.01-én belevágtunk a folyamatba, egyetlen részlettel azonban nem számoltunk, ez pedig a COVID-19 járvány. Alapjaiban borította a kísérletet, hiszen azt a fajta edzésmunkát, amelyre szükségem lett volna, nem tudtam elvégezni. A kísérlet azonban nem állhatott le. 

Haris Éva

Én végsőkig szkeptikus voltam/vagyok. Az ember mindenevő és a szélsőséges rosszul összerakott étrendek betegségek sorát idézhetik elő. A növényeknek kicsit sem tetszik, hogy el akarjuk őket fogyasztani és úgy nevezett növényi toxinokat tartalmaznak (fitinsav, oxalát, lektin, glutén). Egy egészséges emberi szervezet számára, ha megfelelően sokszínű emésztőrendszerének mikroflórája a körültekintő növényfogyasztás nem jelent gondot, de a hangsúly a „körültekintőn” van. Nagyon sokat tanultam a kísérletből, és végső konklúzióm az lett, ha kellően oda figyelsz a táplálkozásodra, körültekintően választasz alapanyagokat, időt szánsz az előkészületekre és figyelembe veszed a saját tested jelzéseit akkor a szélsőséges étrendek is lehetnek egészségesek. Egy valamiben viszont sokkal magabiztosabb lettem, „az együnk zöldeket és minden oké lesz” megállapítás érvénytelen. A vegán életmód sokkal több figyelmet, fegyelmet és tájékozottságot igényel, mint a vegyes táplálkozás. Próbáltam magamban egy sorrendet felállítani, hogy mire is kell figyelni, én elősorban a minőségben hiszek, aztán az összetétel és a mennyiség egy szinten vannak és a napi eloszlás szorosan követi őket. Egyetlen elem sem hiányozhat, hiszen az egészségünk a tét.

Amikor csak teheted, helyben termett, szezonális alapanyagokat használj.

Melyek voltak a pozitív változások?

• Gyorsabb regenerálódás az edzéseket követően (az átállás folyamatát követően, nem azonnal következett be)
• Megszűnt az étkezések utáni fáradtság érzet (szinte azonnal tapasztalható volt)
• Jobb alvásminőség (fokozatosan változott, nem azonnal)
• Jobb terhelhetőség (az átállás folyamatát követően, nem azonnal következett be)
• Több vitalitás (fokozatosan változott, nem azonnal)
• Megnövekedett munkabírás fizikálisan és mentálisan egyaránt (fokozatosan változott)
• „A vegán sportolók szója nélkül nem léteznek, csak azzal tudják pótolni a fehérje szükségletüket” - a válaszom erre egyértelmű nem. Nincs szükséged sem szója alapú készítményekre, sem pedig csicseriborsóra. Az izomzat építése tökéletesen megoldható nélkülük is. Természetesen eheted, ha szereted, de Évivel kikötöttük, hogy egyik összetevő sem lesz a menün. Azért döntöttünk így, mert a növényi alapú étkezés kapcsán ez a két alapanyag a legtámadottabb, mint a hormonháztartást negatívan befolyásoló tényező.
• „Örökké zabot kell ennem reggelire??” – egyáltalán nem. Kifejezetten zavaró volt számomra, hogy vegán receptúrákban ugyanazok az ételek szerepeltek minimális eltéréssel reggelire. Zabkása, chia puding, palacsinta.  Egyél kölest, kuszkuszt, barnarizst, quinoát, pollentát. Adj hozzá magokat, bio minősítésű olajakat (repce, oliva, perilla), bogyós gyümölcsöket (a banánon túl is van élet….) , darált lenmagot stb.  Azt pedig, hogy Nálad mi működik, bizony ki kell tapasztalnod és(!) meg kell tanulnod elkészíteni.    

Haris Éva

Jelezném, hogy a vegyes táplálkozás során a minőségre az elkészítés módjára sokkal kevesebb figyelmet fordítottunk, mint a váltás után. A lassabb regeneráció a fáradtság oka sokszor az állati termékekben fellelhető antitápanyagok, melyek a takarmányozásból vagy a húsipari feldolgozásból erednek. Én itt külön kiemelném a tejtermékeket, melyek elhagyása sokszor magában is elegendő a pozitív hatások eléréséhez.

Melyek voltak a negatív változások (sportolói szemmel)? 

• „Csak 2 hét és az átállás után azonnal szárnyakat kapsz” – talán ez a legnagyobb átverés, amivel a növényi alapú táplálkozás kapcsán találkoztam. Az átállás egy kemény és rögös út, ráadásul hosszú. Aki ezt elhallgatja, az egész egyszerűen becsapja az olvasóit.
• „Egyél, amit jól esik, annyit, amennyi jól esik.” - nagyon veszélyes és megtévesztő üzenetnek tartom. Sportoló esetében semmiképpen nem ajánlott a követése. Az az atléta, aki nem figyel oda a mennyiségekre, az alapanyagokra, a saját teste és(!) a laboreredmények üzeneteire, az az átállás során hosszú évek munkáját fogja a kukába dobni mások felelőtlen megfogalmazásai miatt.
• „(Mű)guru vélemények, baráti és családi jóakarók” –  A növényi alapú étkezés alkalmazásáról sportolók számára nagyon kevés a szakmai publikáció (magyar nyelven mindenképp) és még kevesebb az egyéni, sportolói beszámoló (nagyjából nullának tekinthető). Amennyiben nincs szilárd elképzelésed arról, hogy miért váltasz  az étkezéseidnél, könnyen elbizonytalaníthat a sok ellentmondás. Ahol nem tudnak számodra egyértelmű és lehetőség szerint saját laboreredményekkel alátámasztani valamilyen állítást, azt az információ forrást egyszerűen engedd el.
• „Rendelek valamit a vegán menüről és ok” – keserves felismeréseid lesznek mind az összetétel, mind pedig a minőség terén. Sajnos vagy nem sajnos, de a változtatás nem csak a tányérod tartalmát érinti, hanem az egész életmódodat.

• „Mindenhol van étterem, bárhol tudok enni” – óriási tévedés. Magyarországon a vendéglátóipar (még) nincs felkészülve a növényi alapú étkezésre, a sportolói étkezésre pedig még Budapest sem. Az adagok mennyisége és minősége (értsd összetétele) nem az, amire neked szükséged lesz.

Haris Éva

A negatív változások 100%ig megfigyelhetőek a mindenevőknél is. Bármilyen étrendváltás erő visszaeséssel jár, hiszen a szervezetnek stressz lesz. A mennyiség szinte mindenkinél problémát jelent. A sportolói étkezést sokszor úgy detektáljuk, hogy bármit ehet csak jó sokat, de ez téves elképzelés. A „rendelek valamit” kifejezést is törölném a sportoló életéből, hiszen az egyik legfontosabb összetevője a sportolói étkezésnek a minőség lesz. Nem állítom, hogy nem lehet minőségi ételt rendelni, de igen csak körültekintően kell választani. Én 100%ig meg vagyok győződve róla, hogy a sportolói étkezés sokkal bonyolultabb, mint azt a legtöbb sportoló gondolja, és lehet ez mindenevő, vegán, vegetáriánus, de akár karnivor is. Egy sportoló képtelen étrendeket követni, hiszen rengeteget utazik, hotelekben, edzőtáborokban él. Meg kell tanulnia, mikor mit és mennyit ehet, és bármilyen táplálkozási formát is követ, a tanulás elengedhetetlen.

Na de mit mutattak a számok?

Készítettünk egy videót a mérésről és annak eredményeiről!

 

Hogyan tovább?
Az utolsó hormonszint mérés még hátra van, annak eredményeivel tudunk végleges mérleget vonni az elmúlt több mint egy év eredményeiről, de az eddigiek alapján bizakodóak vagyunk. Szintén várat még magára a 2. Omega-3 és Omega-6 zsírsavszint mérés. Legutóbb itt az arányok eltolódásával voltak problémák, amely az alapanyag kiválasztásánál hozott rossz döntéseknek volt köszönhető.