Tóth Gábor élelmiszeripari fejlesztőmérnök írása
LGG - A HÁROM BETŰS CSODA
Miért ez a furcsa elnevezés?
A Lacticaseibacillus rhamnosus GG egy igen hasznos probiotikus törzs, a humán protektív bélflóra kitüntetett tagja, amely korábban Lactobacillus rhamnosus GG néven volt ismert. Eredetileg a Lactobacillus casei egyik alfajának tekintették, ám amikor megtörtént a baktérium teljes genomjának vizsgálata, úgy találták, hogy ez egy külön faj, így önálló nevet kapott.
Ennek szól a Lacticaseibacillus családnév, és - mint később szintén kiderült - e fajnak kiemelkedő jelentősége van az egészségvédelemben, még a többi Laktobacillushoz képest is, így önálló kutatások indultak ezzel a törzzsel. (5,7,8)
Jelenleg a publikációkban és az interneten még mindkét elnevezés használatban van: a Lactobacillus rhamnosus GG és a Lacticaseibacillus rhamnosus GG is.
Izolálás, szabadalom és kutatások
1983-ban izolálták egészséges ember bélrendszeréből, majd 1985-ben védették le a nevet, a GG utolsó betűk a tudósok nevének kezdőbetűiből származnak. A klinikai kísérletek és szakirodalmak száma a 2000-es évek után ugrott meg, mára az egyik legtöbbet kutatott védőkultúrává avanzsálódott, és külföldön elkezdődött az egyes élelmiszerekhez (főként tejtermékekhez) történő hozzáadása is, így probiotikus termékek állnak elő, egyedi biológiai értékkel.
Tiszta tejsavas erjesztőről van szó, azaz glükózból csak tejsavat és hőt termel, ez a vastagbélnek igen hasznos (pH-beállítás). (3,4)
Itt meg kell jegyezni, hogy mivel cross-talk, azaz a bélfalhoz csatlakozni képes, kommunikátor mikroorganizmusról van szó, a kutatóknak a jelentős pozitív hatások mellett az esetleges negatív tulajdonságokat is vizsgálniuk kellett az évtizedek alatt. E kultúra esetében a negatív hatásokat már kizárták, és világszinten (az EU-ban is) a biztonságos védőkultúrák közé sorolták (kórosan immunhiányos embereknek és 6 hónapos kor alatt csecsemőknél nem használható, minden más esetben előnyös.) (2,9,17)
Hazánkban kevéssé ismert, szinte nem használt kultúra, ennek oka a világpiaci ára és rendkívüli, professzionális szaktudást és költséges gépparkot igénylő tenyésztési körülményei.
A tejsavbaktériumok között a Lactobacillusok, mint probiotikus kultúrák az élvonalhoz tartoznak, és az elit alakulaton belül a Lacticaseibacillus rhamnosus GG (LGG) az „elitek elitje”, amolyan „Top Gun”, amelyet a széleskörű kutatási eredmények is igazoltak. Sav-, enzim és epeálló kultúráról van szó, amely sokoldalú pozitív immun-kölcsönhatásokra képes (ezt aviditásnak nevezik). (21)
Otthonteremtő mikroorganizmus
Nagy előnye az LGG kultúrának, hogy stabilan képes kötődni a bélnyálkahártyákhoz, ez nem túl gyakori még a probiotikus tejsavbaktériumoknál sem. Ilyen értelemben a káros biofilmek szétesését, ezzel párhuzamosan a hasznos probiotikus biofilmek képződését támogatja, egyben segíti a bélfal regenerációját, a rések „befoltozását” is.
Biofilm-átrendező képességét a női hüvelyben is kifejti, gátolva ezzel a káros mikrobák felcsatlakozását a nyálkahártyára. (9)
Kötődési tulajdonságai és előnyös filmképzési tulajdonságai révén igazi otthonteremtő mikrobafaj, amely támogatja a kolonizációt (ez a bélvédelem egyik kulcsa) és megteremti a megfelelő mikrokörnyezetet egyéb hasznos fajok megtelepedéséhez és szaporodásához. Jelentős számú kötődési felülete miatt a kórokozók egy részét hatékonyan semlegesíteni tudja, emellett a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) képzésének „vezéralakja” a probiotikus flórán belül. (20,22)
A kutatások szélesedésével az LGG-ről egyre több információ gyűlt össze, és úgy látták a tudósok, kevés olyan kaliberű probiotikus törzset találhatunk az emberi bélrendszerben, amelynek mind a megelőzésben, mind a terápiában ennyire hasznát lehet venni. (10)
Jelentősebb előnyök, élettani hatások
Az LGG a rotavírusos, az antibiotikumokkal összefüggő és kórházi hasmenések, valamint az utashasmenések esetén is hatásosnak bizonyult, ezek megelőzésére és kezelésére a szakma ma már ajánlja, az európai irányelvekkel együtt. Gastroenteritisben (gyomor-bél hurutban) szenvedő gyerekeknél szintén megfogalmazták az ajánlást, elektrolitok és nátrium-klorid (konyhasó) megfelelő adása mellett (rehidratálás). (13,14) Kemoterápia folyományaként jelentkező hasmenéses tüneteknél is alkalmazható volt az LGG. (12)
Ismert a Lactobacillusok általános antibakteriális és antivirális hatása, valamint tumorgátló jelentősége. Az LGG e tekintetben kiemelkedőnek számít a kutatások alapján és mind a jelentős számú kötődési felülete (aviditása), mind az általa termelt anyagok védő hatása, valamint az immunsejtek aktivációja, emellett az otthonteremtő képessége (káros biofilmek szétzúzása) tetten érhető az ilyen jellegű protektív mechanizmusokban. (20,21,23)
A gyermek- és felnőttkori atópiás dermatitisz (ekcéma), az allergiás asztma és egyes ételallergiák és -intoleranciák esetén az LGG adása pozitív eredményt hozott, a tünetek javultak, természetesen e téren még további vizsgálatokra van szükség. (15,16)
Az LGG alkalmazásával javulhatnak a gyulladásos ízületi betegségek, gyermek- és felnőttkorban segítheti súlykontroll programok sikerességét (éhség-jóllakottság egyensúly beállító, SCFA), az általános és specifikus (vírusokkal és tumorokkal szembeni) immunrendszeri védelmet. (21)
Az LGG és a súlykontroll
Az elhízás népbetegség a világon, és már a gyerekeknél is jelen van, mint kockázat, illetve kórkép.
A probiotikus kultúrák súlybeállításban betöltött szerepe nem csekély, mivel olyan anyagok termelésére képesek a rostok hasítása révén, amelyek az agyba eljutnak (a vér-agy gáton áthaladnak), majd az éhség-jóllakottság központ egyensúlyára pozitívan hatnak. A tudósok a probiotikumok ilyen jellegű hatásosságára nem túl rég figyeltek fel és az LGG kultúra e téren igen jó eredményeket hozott, a gyermekkori elhízás tekintetében is. (20,21,22,23)
Az LGG kutatások célja: kiemelten a gyerekek és a nők immunvédelme, a férfiak vastagbéltumoroktól való megóvásának támogatása, valamint a súlybeállítás minden korosztálynál.
Gyermekek, nők, férfiak - célirányos kutatások, felfedezések és megoldások
Az LGG kiemelten a nők és a gyerekek védelmét szolgáló kultúrák közé tartozik, természetesen fiúk és férfiak is alkalmazhatják jó eredményekkel, illetve a súlykontroll programok jelentős segítőjévé válhat a jövőben.
Ennek egyik oka, hogy a gyermekek egyre nagyobb mértékben ki vannak téve az immunrendszert támadó környezeti ágenseknek (vírusoknak, rákkeltő anyagoknak), amely effektusok csak még intenzívebbek lesznek a jövőben.
A kisgyermekek és az ifjak bélrendszeri védelme elsődleges a társadalom egészségének megőrzése szempontjából, főként a mikrobiom és az idegrendszer kapcsolatának felismerése óta. A tudomány nagy figyelmet szentel ennek a témának, amely a jövő generáció egészségmegőrzésének egyik záloga lehet.
A másik kiemelt terület a női egészség. A nők gyakrabban szenvednek bélrendszeri tünetektől (puffadás, székrekedés, stb.), mint a férfiak, így a bélflóra egyensúlya esetükben nagy szerepet kap.
A hormonális változások (havi ciklus és a változókor) szintén kihatnak mind az éhség-jóllakottság mechanizmusra, mind az immunrendszerre.
Emellett a nők urogenitális (húgyivarszervi) problémákkal is küzdhetnek, mivel a végbélnyílás, a húgycső és a hüvely közel van egymáshoz, így a mikrobák e területek között közlekedhetnek, fertőzéseket indukálhatnak. Ilyen értelemben is kulcsszerepet kapnak a probiotikus kultúrák - mint a nyálkahártya-immunitás előmozdítói és a káros ágensek gátlói - azok között is az LGG és más Lactobacillusok. (1,18,19)
A rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) igen fontosak mind a gyerekek, mind a nők és férfiak esetében, ez utóbbiaknál a vastagbélrák kialakulási esélye 40 éves kor felett növekedni kezd (nőknél a változó kortól történik ugyanez, azaz 50 éves kortól). A rövid szénláncú zsírsavak részben immunmoduláló, részben agyi szabályozó és súlykontroll (inzulin- és vércukorszint-beállító) funkciókat töltenek be. (22,23)
LGG és vastagbél tumor
A vastagbélrák jelenlétekor a betegek mintegy 95%-a nem jól reagál az immunterápiára, az alacsony daganatellenes immunválasz miatt. Ezért az orvostudomány - összefogva a táplálkozás-tudománnyal - sürgős szükségét látja olyan kezelések kifejlesztésének, amelyek növelik a tumorellenes immunreakciót, hatékonyabb immunválaszokat produkálnak, csökkentik a tumorterhelést, valamint fokozzák az immunterápiát.
A Lactobacillusok szerepe a bélvédelemben
A mélyreható kutatások eredményeképpen bevonult a tudományos evidenciák közé, hogy a Laktobacillusok jelenléte a humán mikrobiomban csökkentheti a tumoros folyamatok gyakoriságát és megnövelt tumorellenes immunválaszokat támogatja.
Ugyanakkor olyan, szintén a humán bélflórában megtalálható egyedi törzsek után kutattak, amelyekkel a mindennapi étrend kiegészíthető, részben megelőző jelleggel, részben a már kialakult tumoros folyamatok terápiás részeként.
Az emberi bélflóra pozitív törzsei igen érzékenyek, a legtöbb felnőtt ember szervezetében legtöbbjük már nem, vagy csak kismértékben van jelen, amelynek főként életmódbeli és környezeti okai vannak, hozzátéve az életúti stresszt is.
A széleskörű irodalmazás és keresés során találtak rá a közelmúltban a tudósok a Lactobacillus nagy családon belüli Lacticaseibacillus Rhamnosus GG törzsre (rövidítve: LGG). Elindultak a vizsgálatok és az általános kultúrákat kiegészítették LGG törzzsel is, egerekkel végzett kutatások során. Megvizsgálták, az immunválaszban létfontosságú CD8 T-sejtek szerepét a bélrendszeri tumorterhelés során egerekben, összefüggésben az LGG hozzáadással.
A tudósok fokozott CD8 T-sejt-választ mutattak ki a Laktobacillusokhoz adagolt LGG törzsek esetén, specifikusan LGG-vel táplált egerekben. Szignifikánsan mérhető volt a pozitív immunológiai változás és a bonyolult biokémiai folyamatot sikerült is feltérképezni, amelyet a tudósok szakszerűen leírtak (lásd a lent jelzett angol nyelvű szakirodalomban).
Következtetések: az LGG preventív és terápiás alkalmazása is javasolt
Megállapítható, hogy a humán mikrobiom egy kitüntetett és jól definiálható tagja - a Laktobacillus Rhamnosus GG, (újabb nevén: Lacticaseibacillus rhamnosus, LGG) bélrendszeri CD8 T-sejt választ indukál. Azt is kimutatták, hogy az LGG csökkentette a tumorterhelést az egér bélrákmodellekben CD8 T-sejt-függő módon.
A széleskörű kutatások és megfigyelések, valamint a kapott adatok alátámasztják az LGG tumorpreventív tulajdonságát és potenciális orvostudományi felhasználását a daganatellenes immunválasz fokozására a vastagbélrákban, végső soron pedig a daganatos betegségek szélesebb körű és hatékonyabb kezelésében. A jelzett kultúra rendszeres adása az immunterápia hatékonyságát növelheti.
LGG konklúzió: Az egészségvédelem nagy támogatója a jövőben
Az LGG széleskörű pozitív hatásai (tumorellenes hatás, immunsejt aktiválás, védőanyagok képzése, SCFA-k termelése, otthonteremtés a bélben, biofilm-átrendezés, citokin-szabályozás, gyulladáscsökkentő hatások, tejsavtermelés, inzulin- és vércukorszint-szabályozás, pH-beállítás, éhség-jóllakottság-egyensúly stb.) széleskörű használhatóságát, alkalmasságát igazolják, mind a megelőzésben, mind a terápiában.
Nem véletlen, hogy az orvosi körök a világ számos táján javasolják az LGG egyre nagyobb mértékű alkalmazását a mindennapokban, más – szintén kutatott és elismert - probiotikus Lactobacillus - és Bifidobacterium törzzsel kevert formában.
Természetesen nem csodaszerről van szó, hanem az egészségtudatos (rostban gazdag, prebiotikus) étkezés kiegészítőjéről, amely a maga helyén hathatós és sokoldalú segítséget nyújthat a női és a férfi szervezet számára, kicsinytől nagyig.
Kiegészítő információ:
Milyen élősejtszám napi adása mellett végzik általában a probiotikum-kutatásokat?
A tudományos kísérleteket általában maximum 1 x 109, azaz egymilliárd összes probiotikus élősejt (CFU) rendszeres adása mellett végzik. (CFU: telepképző egység) A napi bevitelt egy határon nem érdemes tovább emelni, mivel a kultúrák megkettőződési ideje nem túl nagy (néhány 10 perc), így rendszeres adagolás esetén hamar szaporodni kezdenek, ugyanakkor a kezdő (bejutó) mennyiség mégis fontos marad. A domináns, hasznos kultúrák betelepülnek a bélrendszerbe és megfelelő táplálkozás esetén önfenntartóvá válik a sejtszám, a probiotikus kultúrák kolonizálódnak és kifejtik hatásukat. Az 1-10 milliárd közé tehető sejtszám tehát igen hatásos, a 10 milliárd már igen-igen jó "startert" tesz lehetővé, ennél feljebb nem szokták emelni a mennyiségeket.
Betegség, vagy nagy dózisú antibiotikum-használat után időlegesen szükséges lehet a nagyobb mennyiség, de folyamatos szedés esetén a kolónia fenntartása biztosított a jelzett modell alapján a kutatások idejére a megfelelő eredményhez.
(Megjegyzés: a probiotikus kultúrák alkalmazása nem helyettesíti a változatos étrendet és az egészséges életmódot. Tünetek, betegségek esetén forduljon szakemberhez!)
Összegzésként Bio Gabi ajánlása 15 pontban a megfelelő probiotikus készítmény kiválasztásához
Az elmúlt 25 év tapasztalata alapján a következő szempontokat említeném, tiszteletben tartva az eltérő mikrobiológusi véleményeket is.
1. Nincs olyan keverék, amely mindenben segít, inkább célhatásokról van szó: bélfalvédelem, versengő gátlás (kórokozó-visszaszorítás), súlykontroll, szisztémás immunvédelem, bél-agy tengely, női szervek, vércukorszint, májvédelem, helyi kommunikátori feladatok, férfi és női vastagbél, intoleranciák és szivárgóbél-szindróma, IBSZ és IBD stb. Egy termék több célhatást is támogathat a mikrobák társításától függően.
2. Vannak kifejezetten felnőtt törzsek, amiket jellemzően nem adunk kisgyerekeknek, azaz ismerni kell a kultúrákat és a korcsoportot. A gyerekeknek adható törzsek igen jók felnőtteknek is (megfelelő sejtszám mellett). Vannak külön nőknek szánt előnyös kultúrák, ezek férfiaknak is hasznosak, de fordítva nem mindig igaz: a férfiaknak alkalmas (bélvédő) törzsek nem feltétlenül hatásosak a női szervek esetén.
3. Legyen a terméknek részletes szakirodalmi megerősítése legalább 4-5 független akkreditált kutatói munka révén, ez jelenjen meg a gyártó vagy forgalmazó honlapján. Ahol csak pár szavas marketing ajánlás és az összetevők szerepelnek, nem komoly szakmai, hanem főként kereskedelmi, üzleti termék. Probiotikumot választani nem tanácsos "polcról", hanem csak részletes utánaolvasást követően.
4. Legyenek klinikai megerősítések a szakirodalomban, amelyek megnevezik a célhatást: mi az adott kultúrák fő feladata a szervezetben, mellette elemzéssel az eddig ismert működési mechanizmusok terén.
5. Tartalmazzon többféle klinikai kultúrát: egy törzs önmagában kevés, túl sok pedig egymást fogja zavarni (versengő gátlás). Általánosan 5-15 törzs között mozgunk.
6. Lehetőleg foglaljanak helyet a készítményben vezető, első telepes, otthonteremtő, antibiotikus és gyulladáscsökkentő anyagokat, valamint rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA, főleg butirátokat) képező kultúrák is.
7. Nevezze meg a tudományos anyag a kiemelten nagy tapadóképességű ún. vezető törzset vagy törzseket és ezek pontos feladatait, kutatási megerősítéssel. Ezen felül jellemezze a többit, melyik miként egészíti ki a másikat, elemezze a törzsek egymáshoz való viszonyát (csapatmunka jellege). A vezető törzsek naponta bevitt sejtszáma érje el az egy milliárdot.
8. A napi adagban több mint egy milliárd összes probiotikus élő sejt legyen (jó, ha két-három milliárd vagy még több, a tíz milliárd már igen hatékony starter, e feletti mennyiség nem szükséges).
9. Prebiotikus anyagokat is tartalmazzon, inulint vagy egyéb oligoszacharidokat vagy más nem emészthető szacharidokat. A prebiotikus ágy az induló kultúrák kezdeti szaporodását támogathatja.
10. A Lakto- és Bifidobaktériumok legyenek egyensúlyban benne az adott, előre tervezett célok elérése érdekében - fontos a két nagy család tudatos házasítása. Természetesen lehetnek más családok is, pl. Saccharomyces Boulardii, Bacillus subtilis, Streprococcusok stb.
11. Hasznosak a lokális (helyi) és szisztémás (egész testre kiterjedő) hatások is, klinikai háttérrel. Nyilván vastagbélbetegségek megelőzése esetén jók a helyi kommunikátorok, általános fertőzésekre, elhízásra, tüdő és idegrendszeri problémákra hajlamosabb embereknél a szisztémásak.
12. Kúraszerű alkalmazásra is alkalmas legyen (30-60-90 napos kúrák), azaz az erős tapadóképességű (első telepes) törzsek szinte kötelezők.
13. Vegye figyelembe és alkalmazza a tudományos munka a születés utáni, az anyatejes táplálással szaporodó első otthonteremtő, hasznos biofilmépítő kultúrákat is.
14. Tiszta tejsavas (homofermentatív) törzsek, probiotikus joghurtkultúrák legyenek, azaz lehetőleg ne termeljenek sokféle szerves savat és szén-dioxidot, csak tejsavat, rövid szénláncú zsírsavakat és hőt (számos vitamin, antioxidáns mellett).
15. A kapszulás termék minél kevesebb adalékanyagot, csomósodásgátlót tartalmazzon, és az sem baj, ha növényi cellulózkapszulába kerül (gluténmentes, tejfehérje- és laktózmentes formák).
Megjegyzés: a probiotikumok között megjelentek a vitaminozott, nyomelemekkel dúsított termékek. Ez utóbbi anyagok persze hasznosak, ám itt elsősorban a hasznos kultúrákra van szükség, a vitaminokat sok esetben az egészségre vonatkozó állítások miatt teszik bele, mert így jobban kommunikálhatóak (immunvédelem stb.).
Probiotikumok esetén csak és kizárólag a kultúrák klinikai-mikrobiológiai megerősítéseire, szakirodalmaira hagyatkozzunk, a vitamin-nyomelem állítások itt kissé félrevezetőek lehetnek, mert nem a kultúrák eredményességéről, hanem az adott vitamin vagy nyomelem élettani hatásairól van szó.
Szakirodalom és források
Szakirodalmak a probiotikus Lactobacillusokkal kapcsolatosan, különös tekintettel
a Lacticaseibacillus (Lactobacillus) Rhamnosus GG (LGG) törzsre
1. de Vrese M, Laue C, Papazova E, Petricevic L, Schrezenmeir J (2019). Impact of oral administration of four Lactobacillus strains on Nugent score - systematic review and meta-analysis. Beneficial Microbes. 10(5): 483–496.
https://www.wageningenacademic.com/doi/10.3920/BM2018.0129
2. Avlami A, Kordossis T, Vrizidis N, Sipsas NV (2001). Lactobacillus rhamnosus endocarditis complicating colonoscopy. The Journal of Infection. 42 (4): 283–5.
https://www.journalofinfection.com/article/S0163-4453(01)90793-5/pdf
3. Duar RM, Lin XB, Zheng J, Martino ME, Grenier T, Pérez-Muñoz ME, et al. (2017). Lifestyles in transition:
evolution and natural history of the genus Lactobacillus. FEMS Microbiology Reviews. 41 (Supp1): S27–S48. https://academic.oup.com/femsre/article/41/Supp_1/S27/3902999
4. Ceapa C, Davids M, Ritari J, Lambert J, Wels M, Douillard FP, et al. (2016). The Variable Regions of Lactobacillus rhamnosus Genomes Reveal the Dynamic Evolution of Metabolic and Host-Adaptation Repertoires. Genome Biology and Evolution. 8 (6): 1889–1905.https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4943194/
5. Biswas S, Biswas I (2016). Complete Genome Sequence of Lactobacillus rhamnosus Strain LRB . Genome Announcements. 4 (6).
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5095466/
6. Silva M, Jacobus NV, Deneke C, Gorbach SL (1987).Antimicrobial substance from a human Lactobacillus strain. Antimicrobial Agents and Chemotherapy. 31 (8): 1231–3.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC174909/
7. Kankainen M, Paulin L, Tynkkynen S, von Ossowski I, Reunanen J, Partanen P, et al. (2009).Comparative genomic analysis of Lactobacillus rhamnosus GG reveals pili containing a human - mucus binding protein. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 106
(40): 17193-988.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2746127/
8. Morita H, Toh H, Oshima K, Murakami M, Taylor TD, Igimi S, Hattori M (2009). Complete genome sequence of the probiotic Lactobacillus rhamnosus ATCC 53103 . Journal of Bacteriology. 191 (24): 7630–1. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2786603/
9. Conway PL, Gorbach SL, Goldin BR (1987). Survival of lactic acid bacteria in the human stomach and adhesion to intestinal cells. Journal of Dairy Science. 70 (1): 1–12.
https://www.journalofdairyscience.org/article/S0022-0302(87)79974-3/pdf
10. Walter J (2008).Ecological role of lactobacilli in the gastrointestinal tract: Implications for fundamental and biomedical research. Applied and Environmental Microbiology. 74 (16): 4985–96.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2519286/
11. Ardita CS, Mercante JW, Kwon YM, Luo L, Crawford ME, Powell DN, Jones RM, Neish AS (2014). Epithelial adhesion mediated by pilin SpaC is required for Lactobacillus rhamnosus GG-induced cellular responses. Applied and Environmental Microbiology. 80 (16): 5068–77. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4135752/
12. Osterlund P, Ruotsalainen T, Korpela R, Saxelin M, Ollus A, Valta P, Kouri M, Elomaa I, Joensuu H (2007).Lactobacillus supplementation for diarrhoea related to chemotherapy of colorectal cancer: a randomised study. British Journal of Cancer. 97 (8): 1028–34.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2360429/
13. Guandalini S, Pensabene L, Zikri MA, Dias JA, Casali LG, Hoekstra H, et al. (2000). Lactobacillus GG administered in oral rehydration solution to children with acute diarrhea: A multicenter European trial.
Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition. 30 (1): 54–60.
https://journals.lww.com/jpgn/Fulltext/2000/01000/Lactobacillus_GG_Administered_in_Oral_Rehydration.18.
aspx
14. Szajewska H, Guarino A, Hojsak I, Indrio F, Kolacek S, Shamir R, Vandenplas Y, Weizman Z (2014).Use of probiotics for management of acute gastroenteritis: a position paper by the ESPGHAN Working Group for
Probiotics and Prebiotics. Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition. 58 (4): 531–9.
https://journals.lww.com/jpgn/Fulltext/2014/04000/Use_of_Probiotics_for_Management_of_Acute.30.aspx
15. Szajewska H, Horvath A (2018). Lactobacillus rhamnosus GG in the Primary Prevention of Eczema in
Children: A Systematic Review and Meta-Analysis. Nutrients. 10 (9): 1319.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6163317/
16. Hoang BX, Shaw G, Pham P, Levine SA (2010).Lactobacillus rhamnosus cell lysate in the management
of resistant childhood atopic eczema. Inflammation & Allergy - Drug Targets. 9 (3): 192–6.
https://www.eurekaselect.com/article/31683
17. Salminen MK, Tynkkynen S, Rautelin H, Saxelin M, Vaara M, Ruutu P, Sarna S, Valtonen V, Järvinen A
(2002). Lactobacillus bacteremia during a rapid increase in probiotic use of Lactobacillus rhamnosus GG in Finland. Clinical Infectious Diseases. 35 (10): 1155–60.
https://academic.oup.com/cid/article/35/10/1155/296181
18. Petrova MI, Macklaim JM, Wuyts S, Verhoeven T, Vanderleyden J, Gloor GB, et al. (2018).Comparative
Genomic and Phenotypic Analysis of the Vaginal Probiotic Lactobacillus rhamnosus GR-1 Frontiers in Microbiology. 9: 1278.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6013579/
19. Petrova MI, Lievens E, Verhoeven TL, Macklaim JM, Gloor G, Schols D, et al. (November 2016). The
lectin-like protein 1 in Lactobacillus rhamnosus GR-1 mediates tissue-specific adherence to vaginal epithelium and inhibits urogenital pathogens.Scientific Reports. 6: 37437.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5116675/
20. Owens JA, Saeedi BJ, Naudin CR et al.: Lactobacillus rhamnosus GG Orchestrates an Antitumor
Immune Response (2021). Cell Mol Gastroenterol Hepatol 2021;12: 1311–1327.
https://www.cmghjournal.org/article/S2352-345X(21)00115-6/fulltext
21. Wikipedia: https://en.wikipedia.org/wiki/Lacticaseibacillus_rhamnosus
22. S Thananimit, N Pahumunto, R Teanpaisan: Characterization of Short Chain Fatty Acids Produced by
Selected Potential Probiotic Lactobacillus Strains. Thananimit, S.; Pahumunto, N.; Teanpaisan, R. (2022) :
„Characterization of Short Chain Fatty Acids Produced by Selected Potential Probiotic Lactobacillus Strains.”
Biomolecules 2022, 12, 1829.
Lactobacillus rhamnosus GG Orchestrates an Antitumor Immune Response.pdf
23. Manuel A, Canfora EE, Jocken J, Blaak EE: „The Short-Chain Fatty Acid Acetate in Body Weight Control
and Insulin Sensitivity” Nutrients 2019, 11, 1943.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6723943/
24. S Thananimit, N Pahumunto, R Teanpaisan: Characterization of Short Chain Fatty Acids Produced by Selected Potential Probiotic Lactobacillus Strains. Thananimit, S.; Pahumunto, N.; Teanpaisan, R. (2022) : „Characterization of Short Chain Fatty Acids Produced by Selected Potential Probiotic Lactobacillus Strains.” Biomolecules 2022, 12, 1829.
Lactobacillus rhamnosus GG Orchestrates an Antitumor Immune Response.pdf
25. Manuel A, Canfora EE, Jocken J, Blaak EE: „The Short-Chain Fatty Acid Acetate in Body Weight Control and Insulin Sensitivity” Nutrients 2019, 11, 1943.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6723943/
Kiemelt szakirodalom: Owens JA, Saeedi BJ, Naudin CR et al. (2021): Lactobacillus rhamnosus GG Orchestrates an Antitumor Immune Response. Cell Mol Gastroenterol Hepatol 2021;12: 1311–1327 (2021)
https://www.cmghjournal.org/article/S2352-345X(21)00115-6/fulltext
(Megjegyzés: az étrend-kiegészítők alkalmazása nem helyettesíti a változatos étrendet és az egészséges életmódot. Tünetek, betegségek esetén forduljon szakemberhez!)