Kosár

A kosár üres

Vásárlás folytatása

HOGYAN CSINÁLD JÓL? A 100%-OS NÖVÉNYI ÉTREND LEHETSÉGES BUKTATÓI ÉS A MEGOLDÁS

Tudtad, hogy Zac Efron már nem vegán, pedig a lelkiismerete azt diktálná?
Mi lehet az oka annak, hogy van akinek "nem működik" a 100%-os növényi étrend, és egyszerűen feladja?
Bio Gabi új cikkében elárulja a titkot, hogy hogyan lehet évekig, évtizedekig, sőt egy egész életen át vegánként élni magas életminőségben!

 Tóth Gábor - élelmiszeripari fejlesztőmérnök írása

 

Világszintű áttörés a növényi étkezésben
Táplálkozás antinutritív (emésztést zavaró) anyagok nélkül


Számtalan előadást hallgattam, cikket elolvastam, amelyben az előadó és író jelzi, hogy kipróbálta a növényi alapú étkezési formákat, ezek között is a 100%-ban növényi étrendet, de sajnos neki nem vált be, és meg is indokolja, hogy miért. Komoly táplálkozási szakértők is beszámolnak ilyen tapasztalatokról, hozzátéve, hogy valakinél működhet, másnál pedig nem. Itt érdemes megemlíteni, hogy elmondhatatlanul sok embernek a növényi étrendi forma segített az egészsége javításában, nyilván legtöbben erről nem publikálnak, vagy nem készítenek videót, de örülnek neki a családi szűkebb körben, esetleg elmondják barátaiknak, ismerőseiknek, bár a közösségi média világában azért már sok értékes kommentet, tapasztalatot találni.


Miért nem működött?


A felsorolt főbb indokok, ami miatt egyeseknél nem működött a növényi táplálkozás: növekvő puffadás, erősödő bélmozgás-bélmorgás, epeműködési probléma, energia-, kalcium-, vas-, D3- és B12-hiány, omega-3 (DHA) beviteli nehézség, fehérje-kérdés, túlzott fogyás, sportoláskor gyengébb erőnlét. Mindezek mellett egy külön terület az antinutritív anyagok jelenléte, amelyek zavarhatják a felszívódást.
A növényi étrend egy hatalmas halmaz, ezen belül mindig érdemes tisztázni, pontosan mit és hogyan evett az illető, hiszen bőven előfordulhat, hogy nem jól szabta a szervezetére az étkezési modellt, nem voltak jók az arányok, esetleg meghagyott olyan élelmiszereket, amik nem hasznosak (pl.: finomított liszt és olaj), vagy túl gyors volt a váltás, és ezért tapasztalt furcsa tüneteket. Azaz nem az elvekkel, hanem annak adaptációjával volt a gond. A „kipróbáltam a növényi étrendet” - gondolatot mindig nehéz szakmailag értelmezni, hiszen egy új étrendi formára át lehet állni hosszabb idő alatt, ez komoly odafigyelést, tudatosságot, önismeretet igényel, de „kipróbálni” az ilyesmit nem lehet. Egy kicsit olyan, mintha azt mondanánk: „Kipróbáltam néhány hónapig, milyen Kanadában élni, de nekem nem vált be.” Egy új országban is meg kell ismerni az embereket, a kultúrát, az ottani életszemléletet, integrálódni kell a világukba, ez nem kis idő, ugyanez igaz az étkezésre.

 


Zac Efron amerikai színész 2 év után feladta a növényi étrendet. Saját bevallása szerint neki nem működött. Kép forrása:landscapeinsight.com

 

Hol volt a hiba?

A személyre szabott növényi étrend kialakítása nem egyszerű feladat, a főbb szakmai anyagok, tudnivalók ismerete mellett a tapasztalat a döntő, az étkezések ütemezése, a mennyiségi és minőségi paraméterek, nyersanyagválasztás, konyhatechnika, de említhető a rágás, a folyadékbevitel és az étel-intoleranciák kérdése is.


A puffadásról külön cikket írtunk, itt nyilván az egyéni szempontoknak (enzimek, bélstátusz, mikrobiom) és a türelmes kísérletezésnek van szerepe, illetve nem mindegy a nyers-párolt zöldség aránya, valamint a hüvelyesek és a k-betűsök alkalmazása.

A bélrendszer és a bélflóra idővel szeretne és tud is alkalmazkodni az új kihívásokhoz, mivel olyan mennyiségű fitoaktív vegyületet, vitamint, nyomelemet, antioxidánst kapnak, amire – bocsánat, hogy így írom – bolond lenne nemet mondani a hámrendszer és a hasznos kolóniák.

Senki sem cselekszik önmaga ellen a biológiában, és ha protektív anyagok sokaságát kapja, örül neki, alkalmazkodik hozzá, átszervezi a működését, amihez általában 6-12 hónapra van szüksége, esetenként többre. (Az én esetemben például ez egy-másfél év volt, mivel egy igen intenzív húsos-sajtos-tejes-tojásos étrendről váltottam, de felbecsülhetetlen értékű volt ez a változtatás.)


A magas rostbevitelt is említeni szokták, itt beszélhetünk pektinekről (általában a gyümölcsök: alma, szilva, citrusok stb., a paradicsom vagy a zabpehely) és cellulózokról (zöldségfélék, hüvelyesek, korpafélék), az utóbbiak okoznak gyakran gázképződést. Ennek oka, hogy a nem elégséges rágás miatt belső „tápanyag-zárványok” alakulnak ki, amelyek felbomlásakor, kinyílásakor (vastagbél) emésztetlen anyagok kerülnek elő, és ezeknek nekitámadhat a flóra.

A másik ok a cellulózok részleges bontása, ami szintén gáznemű anyagokat termel, ezt nevezzük prebiotikus hatásnak, ami egyben fermentációval jár együtt és a vastagbél pH-ját megfelelő értékre (5,5) állítja, csökkentve ezzel a gyulladások és daganatok kockázatát. Szintén megmagyarázhatja a rostok okozta puffadást, hogy az évtizedek alatt renyhe bélműködés alakult ki, amely bizony nehezen birkózik meg a nagyobb súllyal és az új helyzettel, nehezen tud előre haladni a hidratált ballasztanyag tömeg, ilyenkor a bélrendszeri izomzatnak idő kell a megerősödéshez.


A növények tehát ilyen értelemben is a barátaink, persze alapos rágással és párolással, wokozással lehet segíteni a folyamatot, valamint az ételmennyiség redukálásával (csökkennek a zárványok, kevesebb gáz képződik stb.). A béltraktus néhány hónap alatt „légifolyosókat”, szélcsatornákat alakít ki, így kezelni tudja a hidrogén, szén-dioxid és metán képződését és ütemezi távozását a hullámmozgás függvényében (a gázok egyben tisztító hatásúak is).


Az energiahiány növényi étkezéskor nem jellemző, hiszen szénhidrátforrások bőségesen rendelkezésre állnak (besegíthetnek az olajos magvak), ezek glikémiás indexe nyilván meghatározó. Robbanékonyságot igénylő sportoknál a gyümölcsök, aszalványok, természetes szirupok, koncentrátumok szerepe nagyobb, teljesítménysportoknál a teljes gabonák, hüvelyesek, olajos magvak hangsúlyosabbak. A vitamin- és az ásványianyag-hiány terén az elmúlt évtizedek vérvizsgálatai igazolták, hogy a vegánoknál – kiegyensúlyozott, változatos étkezés, tudatos komplettálás mellett – nem jelennek meg hiányállapotok, de esetenként szükség lehet vas- és B12-vitamin pótlásra, a téli időszakban pedig D3-vitaminra.

Az érdekesség az, hogy a vegyes étrenden élőknél is igen jellemző a D3- és vashiány, sőt a B12-hiány sem ritka, ezen felül hibás kiértékelést okozhat, hogy a vegánok véreredményeiben egy alacsonyabb érték sok esetben normálisnak vehető (pl. vas), mivel a szervezet jól alkalmazkodott az új étrendhez. Ne feledjük el, hogy egyes anyagok felszívódásához más elemek is szükségesek, például a D3-vitamin együtt dolgozik más vitaminokkal és nyomelemekkel (K1, K2, B6, cink, réz, mangán, kalcium, magnézium), ám ezek nincsenek igazán jelen az állati eredetű ételekben, a növényekben viszont igen.

Ugyanez a helyzet a vassal is, ahol a C-vitamin nagy támogató, ilyen értelemben a látszólag gyengébben szívódó növényi vas is jól tud hasznosulni alkalmas mátrix mellett (szinergencia). A kalcium a zöld levelekben, olajos magvakban (kiemelten a szezámmagban és a mákban) található, támogatója a magnézium és a foszfor (sörélesztő, hüvelyesek, diófélék). Az omega-3 zsírsavak terén valóban kisebb hatékonyságú az alfa-linolénsav bevitele (lenmag-, dió-, kendermagolaj stb.), de ez sem bonyolult kérdés, hiszen mindössze 2 gramm ALA már megfelelő DHA-átalakulást hoz létre, azaz nem nagy mennyiségről van szó, ez könnyen bevihető. Növényi alapanyagok esetében az algaolaj egyébként kiváló közvetlen DHA-forrás, már igen kis mennyiség elegendő a napi bevitelhez.

 

Akinek sikerült! Frank Medrano a 30-as évei elején lett vegán. Jelenleg 44 évesen kirobbanó formában van - köszönhetően a növények erejének. Kép forrása: Youtube/Frank Medrano


Becsapós terület

Lehetne még sorolni a növényi étkezés melletti érveket, nyilván nem szabad ezt sem senkire ráerőltetni, a táplálkozás személyes döntés kérdése. Mindössze csak az e cikk üzenete, hogy a „nekem nem működött a növényi étrend, ezért visszaálltam a húsra” - gondolat további megfontolást igényel.

Csalóka helyzet ez, mivel a húsból és állati eredetű élelmiszerekből mérges gázok, toxinok képződnek, amelyeket a bél mihamarabb kiiktat, és a májba „küld”, mivel veszélyt jelent a tápcsatornában való jelenlétük – ezért nem érzünk puffadást például a hústól vagy sajttól, a tojásnál már a kén-hidrogén jellemzőbb, de annak a nagy részét is eliminálja a bélrendszer (rákkeltő, nyálkahártya-károsító anyagok).
Mivel egyre több tapasztalat gyűlt össze arra nézve, hogy a vegyes étrendről növényire átállás hasznos a szervezetnek, így ezt az irányt lehet inkább javasolni – az egyéni szabadság tiszteletben tartása mellett.


Az antinutritív anyagok problémája

Kivételt képez ez a terület, itt azt kell mondani, hogy részben jogos a felszívódás csökkenésének felvetése a szakemberek részéről. A növényekben ugyanis több emésztést zavaró anyag található, ilyenek a lektinek, a fitátok és a tripszin-inhibítorok (gátlók). Ezek részben áztatással (fitátok), részben hőkezeléssel (lektinek, tripszin-inhibítorok) csökkenthetők, inaktiválhatók, így a gabonák, hüvelyesek, olajos magvak előzetes otthoni „kezelése” segítheti a megoldást. Újabban a natúr müzlik, teljes gabonákból készült pelyhek, magkeverékek - azaz általában a nem extrudálással vagy puffasztással készített reggeliző termékek – is terjednek, amelyek bizony tartalmazhatnak antinutritív anyagokat. A gátló molekulák részt vehetnek gyulladásos folyamatokban, zavarják a hasznosulást, felszívódást, ezért ezeket az alapanyagokat érdemes sütni vagy főzni (granolák, kásák, felfújtak, süteményfélék, kenyerek és pékáruk stb.). Ám itt is van megoldás, amit új kutatási munkánkban képviselünk.



Egy új világszintű magyar kutatás, ami megoldást hozott az aninutritív anyagokra és a jobb biológiai hasznosulásra



A növényi alapú étrend méltatása mellett tehát megemlítettük az antinutritív anyagokat, mint az érem másik oldalát. Valóban, a növényi táplálkozás egyik nehéz kérdése volt ez sokáig, és sok esetben egy fejlődésben lévő szervezet, sportoló, várandós vagy szoptatós anyuka számára ez volt az egyik fő ok, ami miatt nem javasolták a növényi étrendi formát, mint kizárólagos modellt. Persze, ahogy korábban is írtuk, lehet ezeket csökkenteni áztatással és főzéssel-sütéssel, mégis a téma felszínen maradt, kételyekkel, kérdőjelekkel.

Néhány éve belevágtunk egy tudományos csapattal a teljes magvak csíráztatásába és egyidejű tejsavas fermentálásába (fontos, hogy a kettő együtt, eddig külön alkalmazták ezt a két módszert), ugyanezt a korpafélékkel is külön megtettük, amelyek komoly eredményeket hoztak. Hozzá kell tenni, hogy a 30-48 órás áztatás és a 72 órás laktofermentációt követően utólagos hozzáadott kultúrázást is alkalmazunk, ez utóbbiak nyilván az elfogyasztás után lépnek működésbe és csatlakoznak a korábbi, 72 órás élő biomasszához. A gyártás során jelentős mennyiségű vitamin, fitoaktív anyag, valamint GABA és oryzanol képződik (ez utóbbiak vércukor- és inzulinszint-szabályozók), ezek mellé még a szakmai team további vitaminokat (D3, B12) és nyomelemeket (cink, réz, szelén stb.) juttat.


Az ilyen módon létrehozott aktív szimbiotikus mátrix világszinten komoly eredményt jelent, és az enzimes és mikrobiális hatások eredőjeként megszüntette a nyugvó magvakban lévő antinutritív anyagokkal kapcsolatos problémát. Azaz elhárította az útból azt a fő érvet, ami miatt eddig a növényi étkezést egyes szakemberek nem javasolták életvitelszerűen, legfeljebb terápiás okból. A kutatási eredményeink lehetővé teszik, hogy ezentúl a csíráztatott és laktofermentált teljes magmátrixokkal életmódszerűen (preventíve) éljünk, mivel a nyugvó magvak értékének sokszorosával (5-10-szeresével) rendelkeznek, enzimaktívak, igen jól hasznosulók (felszívódók) és a zavaró anyagok elbomlanak, inaktiválódnak a gyártás során (hőhatás már nem szükséges).

Az innovációk (Slim Flash és Immunshake 5in1 család, valamint a Beautyshake 5in1 és a Seniorshake 5in1) révén a jövő növényi élelmiszerei álltak elő, mivel az általános tápláltsági állapotot növelő táplálékokról van szó, környezettudatos előállítás mellett.