Meglepő, hogy betegségeink 75-80%-át részben befolyásolja az étrend, és 50-60%-ban pedig konkrétan meg is határozza az egészségünket! Ezért nagyon fontos, hogy hogyan táplálkozunk.
Nehéz helyzetben vagyunk azonban, ha szeretnénk kiigazodni az egészséges táplálkozásról szóló rengeteg elv és irányzat között. Az étrendek dzsungelében könnyű elveszni, hiszen sok ellentmondással találkozhatunk.
Jó hír azonban, hogy vannak bizonyos bázisok, stabil pillérek. Mindössze tíz alapelv elsajátításával megtudhatjuk a táplálkozással kapcsolatos legfontosabb információkat!
1. Ne csak sokat, hanem okosan is igyunk!
Az egészség a megfelelő folyadékfogyasztásnál kezdődik! Ez az emberi szervezet legfontosabb alapeleme, hiszen az emberi test 70%-a víz, tehát szervezetünk működési alapját adja. A folyadékfogyasztás befolyásolja például a vér- és nyirokkeringésünket, vagy szervezetünk kémiai reakcióit is.
Kevesen tudják viszont és fontos: a hangsúly nem csak azon van, hogy igyunk sokat és hogy megfelelő minőségű folyadékkal hidratáljuk szervezetünket. Lényeges az is, hogy mikor és milyen formában iszunk!
A reggeli vízfogyasztás például elsődleges és az egyik legfontosabb, amit tehetünk önmagunkért! Felkelés után szervezetünk nem ételt, hanem vizet kíván. Nem biztos persze, hogy szomjasnak érezzük magunkat ilyenkor, de szervezetünk bizony az! Miért? Éjszaka pórusainkon keresztül nagy mennyiségű vizet párologtatunk el. Ellenőrizhetjük ezt magunk is, ha reggel, valamint elalvás előtt is ráállunk a mérlegre. Könnyen lehetséges, hogy a kettő közötti különbség minket is meglep majd! A két adati közti súlykülönbözetet ténylegesen az éjjel elpárolgott folyadék mennyisége adja. Életfontosságú tehát ébredés után 3-5 dl tiszta, friss, vagy tisztított, szűrt vizet fogyasztani! Nem javasolt azonban gyümölcslevet, édes italokat inni helyette, hiszen az emésztésünk felkelés után azonnali beindítása kerülendő. Igyunk helyette annyi vizet, amennyit csak bírunk!
Szellemi-lelki értelemben is fontos a reggeli ivás, hiszen segít a reggeli, délelőtti bioritmusunk maximumának elérését.
Gyerekeknél ugyanígy lényeges, hogy gondoskodjunk az ébredés utáni folyadékfogyasztásukról, hiszen így jobban tudnak majd teljesíteni, és könnyebben viselik a szellemi terhelés nehézségeit.
2. Gondolkodjunk rendszerben!
A legtöbb embernek reggel sejtelme sincs róla, hogy mikor, hol és mit fog enni napközben. Nagy hiba! Hiszen szervezetünk egy precízen működő rendszer, amin rontunk azzal, ha össze-vissza, átgondolatlanul táplálkozunk.
Az emberi testben időzítő szerkezetek vannak, szervezetünkben tehát pontos időmérés zajlik (gondoljunk csak a biológiai óránkra). Az időmérés oka például, hogy a szervezet savval és lúggal dolgozik, a gyomorsav pedig nem termelődhet egész nap. Ha mégis úgy lenne, az gyomorgyulladáshoz, gyomorfekélyhez vezetne. A rendszertelenül élő, nassoló embereknél a gyomorsav termelődése felbomlik, és ez a fent említett betegségek kockázatát növeli. Az időzítő szerkezet, az időmérés a szájüregben, a gyomorban, a hasnyálmirigyben, a májban, és a bélben is működik: szervezetünk mindig figyeli, hogy milyen rendszer szerint, milyen ritmusban élünk.
Ha azonban semmi következetesség sincs a táplálkozásunkban, akkor a szervezetnek nehéz beállítania a megfelelő egyensúlyt. Tervezzük meg hát már reggel a napi táplálkozásunkat! Ez abban is segít minket, hogy jobb minőségű, ténylegesen szükséges és megfelelő ételt válasszunk a nap folyamán. Kevesen vannak, akiknek a tervei között szerepel reggel, hogy megesznek két tábla csokit (kivéve szerelmi bánat esetén :)), de aztán valahogy mégis megtörténik. Pont azért, mert nem gondolkodunk előre, csak sodródunk: “Úgy megennék valami finomat!” – jut eszünkbe, és leveszünk valamit a polcról, ami épp ínycsiklandozó, tudatos átgondolás nélkül.
3. Válasszuk a tökéletes reggelit!
Az ébredést követően, a vízivás és a napi táplálkozásunk átlátása, összeszedése után már eltelik annyi idő, hogy jöhet csak a reggeli! Hiszen ez a nap legfontosabb étkezése, amely szintén komoly meghatározója a délelőtti teljesítőképességünknek.
Miért érzik mégis sokan azt, hogy elnehezülnek a reggelitől, és nem kívánják azt? Mert nem szokták meg, hogy reggeliznek, vagy nem megfelelő reggelit választanak. A reggeli mennyisége, összetétele, glikémiás indexe (vagyis hogy milyen mértékben emeli meg a vércukorszintet), fehérje, szénhidrát, zsiradék, rost, vitamin ásványi anyag tartalma mind meghatározó.
A 19. században professzorok, méghozzá Dr. Kellog (a corn flakes-ek névadója) és Dr. Graham (a graham lisztek névadója) felfedezték, hogy azon betegek, akik édes, gabonalapú, gyümölcsös, rostos reggelit kapnak, gyorsabban gyógyulnak, beáll a vércukorszintjük és javul az erőnlétük. Igazolt tehát, hogy gyorsabban gyógyul az, aki reggelizik! Sok ember sajtos, sonkás, szalámis szendvicset reggelizik, kakaót, kávét iszik ami pont nem ajánlott. Hiszen éppen az hiányzik ebből a reggeliből, amire a szervezetnek szüksége van: a lassan felszívódó szénhidrátok, a gyümölcsök, a vitaminok, valamint a rostok. A nem túl édesített, nem cukrozott, nem mézes, de gyümölcsös gabonapelyhek, müzlik minősülnek a legtökéletesebb választásnak.Tökéletes választás ilyen esetben a Blnce Crunchy-k, melyek remek napindítók. Nem csak az ízük finom, de egészségesek is!
4. Fogyasszunk-e búzát, vagy sem?
Ha ezt a kérdést akarjuk tárgyalni, akkor nem csak önmagában a gluténről kell gondolkodnunk. Közismert, de azért nem árt tudatosítani, hogy finomlisztek helyett szerencsésebb a zab, árpa, rozs, kukorica, barna rizs, köles, hajdina, amaránt vagy éppen a tönköly alkalmazása.
A kovászolt kenyér ha jól át van sütve, egészséges, persze teljes őrlésű, rostos formában. De tartsunk kovásztalan napokat is! Ilyenkor alternatíva a kásafélék, gofrik, vagy palacsinták, ha ezeket is teljes kiőrlésű lisztből készítjük el.
Érdemes búzalisztmentes, gabonamentes napokat is tartani a szervezet pihentetése és a változatos táplálkozás érdekében.
5. Állítsuk be az éhség-jóllakottság központunkat!
Vajon mit jelent ez? Gyakorlatilag a vércukorszintet. Az ételek glikémiás indexe rendkívül izgalmas terület (azt jelenti, hogy milyen mértékben emeli meg az adott táplálék a vércukorszintet). Noha nem annyira közismert, mint az ételek kalória- és szénhidráttartalmának fontossága. Sajnos az ételek csomagolásán ezt az adatot nem találjuk meg.
Pedig az alacsony glikémiás indexű táplálékok fogyasztásával később és kevésbé tör majd ránk az éhségérzet, tehát kitolható velük a következő étkezés ideje. Itt máris elérkeztünk egy másik fontos kérdéshez.
Az emberek ugyanis nem csak hogy túl sokat esznek, hanem túl sokszor is! Sok helyen olvashatjuk, hogy 4-6 étkezést ajánlanak egy napra, 2-3 óránként. De egyre erősödik az a nézet, hogy ezt az elvet azért találták ki, hogy egyszerre ne együnk sokat, főleg ne este, hanem inkább többször keveset, és osszuk el az étel mennyiségét.
A legjobbnak a 2+1-es és a 3+1-es táplálkozás bizonyult: 2+1: két főétkezés és kevés vacsora 3+1: három főétkezés és egy nyers étkezés
A kutatások szerint 30%-kal többet esznek az emberek, mint amire szükségük volna. Ennek oka, hogy édes, finomított ételeket fogyasztunk leggyakrabban, és úgynevezett hiperinzulinizmus lép fel: ez a vércukorszint hullámzása, ami nemcsak növeli az éhségérzetet, de beteggé teszi a testet, hozzájárul a rák, a cukorbaj és a szívbetegségek kialakulásához. Minél kisebb a vércukorszint ingadozás, annál egészségesebbek leszünk hosszú távon!
A glikémiás indexet (GI) tekintve is ajánlottak például a durumlisztek, hiszen a fehér liszthez képest kedvezőbb hatást gyakorolnak a vércukorszintre. Szintén jó glikémiás indexű a zabkása, köles, hajdinakása, barnarizs, a hüvelyesek és a zöldségek. Kivételt képez a krumpli, amely viszonylag magas GI-vel rendelkezik. Helyette válasszunk párolt, grillezett zöldségeket vagy zöldköretet. A zöldségfélék, teljes gabonák, dió-, mandula- és borsófélék szépen beállítják a vércukorszintünket. Ez pedig csökkenti a nassolási kényszert, és hozzájárul a kiegyensúlyozott lelkiállapot, jó közérzet megteremtéséhez.
Amennyiben kíváncsi vagy BioGabi további 5 tanácsára a jobb közérzetért és életmódváltásért, kérlek kattints ide.