Szerzők: Tóth Gábor – Varga Melitta
A BOSSZANTÓ NARANCSBŐR
A kérdéskör sokakat – főleg hölgyeket – érint, bizonyos értelemben a modernkori esztétikai problémák egyikévé vált. A tudomány nagy magasságokba fejlődött, sorra feltáródnak és tisztázódnak az emberi szervezetet érintő ok-okozati összefüggések, bár a cellulit-kérdés részben mindmáig talány maradt.
A bőrszövettel kapcsolatos témáknál több tudományág találkozik: a táplálkozás- és élelmiszer-tudomány, a sporttudomány (fitnesz, izomfejlesztés, zsírégetés), és az orvostudomány (bőrgyógyászati ismeretek, kötőszövet-szerkezet célzó kutatások stb.).
Cellulit vagy cellulitisz?
Már a legelején érdemes különbséget tenni a két kifejezés között: cikkünk témája szempontjából a cellulit a helyes szóhasználat, míg a cellulitisz - ahogy a szó végződése is jelzi - egy bőrszövetet érintő súlyos, gyulladásos, fertőző betegségnek a neve, az orbánc súlyos, szövődményekkel társuló formája. A továbbiakban tehát a cellulittal foglalkozunk.
Mi a cellulit?
A cellulit, köznapi nevén a narancsbőr, egy jellegzetes, a bőr alatti (ún. szubkután) réteget érintő, helyi zsírfelhalmozódás, amelyet kötőszöveti szegmentáltság jellemez. Ez utóbbi feladatot (rendszerben tartás, szegmentálás) a kötőszövetben található sövények, rostok (retinacula cutis) látják el, így jön létre az egyenetlen bőrfelszín látványa, és a narancshéjra emlékeztető jelleg is, a nyirokkeringés hatására.
A cellulit a hölgyek mintegy 85-90%-ára jellemző, a combon és a fenéken a leggyakoribb, de a hason is előfordul. Férfiaknál alig fordul elő, amely a nők gyengébb vagy lazább kötőszöveteire utalhat (eltérő a nők és férfiak kötőszöveti szerkezete), emellett természetesen a hormonális működés és a zsíranyagcsere is másként alakul a különböző nemek esetében. A cellulit közvetlenül nem jelent egészségügyi kockázatot (nem érinti a belső szervek közötti az ún. zsigeri zsírokat, amelyek már rizikófaktorként jelennek meg), inkább esztétikai kérdésnek számít, bár esetenként jelezheti az étrend-változtatás szükségességét.
A megoldás kézenfekvő – vagy mégsem?
Megoldhatnánk a cellulit-kérdést egy mondattal: együnk okosabban és mozogjunk többet – ám ez nem ilyen egyszerű, sőt még azt sem lehetne mondani, hogy az egészségesen élőknek törvényszerűen eltűnik a narancsbőrük. Hosszabb ideje vizsgálják ezt a kérdéskört és még mindig nem sikerült egyértelmű megoldásokat találni, inkább javaslatok, ajánlások vannak.
OKOK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK
1. Genetika
A szakértők szerint szerepet játszanak a kialakulásban genetikai tényezők, azaz például a kötőszöveti gyengeségre való öröklött hajlam, emellett a hormonális „kódok” (ösztrogén). Akár aktív sportolóknál is jelen lehet a cellulit, ha genetikailag hajlamosabbak rá.
2. Túlsúly
Emellett a jelenlévő zsírsejtek mérete növekedhet a bőr felszíne alatti régióban, amely szintén látványosabbá teheti a cellulit problémát, itt nyilván az elhízás kérdésköre vetődik fel, de ezzel is csak részleges összefüggéseket mutat a folyamat (sovány típusú hölgyeken is van narancsbőr, sőt fogyókúrák után is megmaradhat).
3. Vízivási szokások
Szóba kerül a vízbevitel, és logikusnak tűnik, hogy a megfelelő folyadékfogyasztás segíthet, itt meg kell említeni külön a bőr hidratáltságát is (só- és vízháztartás, hajszálerek állapota, hialuronsav-bevitel stb.).
4. Káros szenvedélyek és szokások
A káros szenvedélyekről is lehetne szólni, itt már komolyabbak lehetnek az életvitelbeli kapcsolódások (főként a dohányzás esetében). A sav- és bázisképző élelmiszerek arányát is említhetnénk, mivel ismert jelenség, hogy a szervezet a kötőszövetben különböző vegyületeket raktározhat, majd onnan idővel eltávolítja. Ilyen értelemben a tisztító- és méregtelenítő kúrák előnyösek lehetnek.
5. Külső tényezők
Léteznek táplálkozással és mozgással nem összefüggő módszerek is, mint a masszázs (különös tekintettel a nyirokrendszerre), a hideg-meleg váltófürdők, vagy a szauna. Mindezek egy irányba mutatnak: a nyirok- és vérkeringés fokozása felé. Ismert a test tiszta sóval való rendszeres ledörzsölésének hasznossága (tisztálkodást követően), aki ilyet végez, tapasztalja, hogy néhány órán át olyan lesz a bőre, mint a „babáé”. A tusfürdők és szappanok bőrre való hatása sem ugyanolyan, ez utóbbi esetekben a bőrfelszín pH-egyensúlya a döntő.
A külsőleg alkalmazható különböző bőrfeszesítő krémek is alkalmasak részleges támogatásként, összetételtől, mechanizmustól függően. Számos cellulitkezelő terápia, módszer létezik (rádiófrekvenciás, ultrahangos stb.), amelyek a kötőszöveti rostok szerkezetének változtatása révén próbálnak segíteni, esetenként sikerrel (itt nyilván fontos, hogy a szövetek roncsolódása egy határon túl nem feltétlenül előnyös folyamat, így kevésbé tud később regenerálódni a kötőszövet).
A cellulit kezelése tehát nem könnyű, és nem biztos, hogy a bőr karfiolra hasonlító felületi jellege teljesen megszüntethető, így nem szabad elkedvetlenedni, vagy kudarcnak megélni, ha cellulittal rendelkezünk. Ugyanakkor lehet törekedni a csökkentésére, támogatni a bőrszövet egészségét, amely - túl a cellulit kérdéskörén - hasznos célkitűzés.
Általánosan megállapítható, hogy a cellulit csökkenésében egyszerre igen sok tényező játszik szerepet, és egy időben sok életmódbeli tényező formálásával lehet ezt támogatni, de jelenleg nem tisztázott még, melyik tényező milyen mértékben használ (ez egyéntől is függ).
Mielőtt összegeznénk a konkrét javaslatokat, tekintsünk egy kicsit tüzetesebben bele a kötőszövetekbe, hiszen úgy tudunk legjobban segíteni a cellulit problémán, ha alapelvi szinten megértjük az érintett szövetek belső működését.
A kötőszövetek
Az emberi szervezetben legnagyobb mennyiségben előforduló rostos szövetek. Legalább 15 típusuk ismert, a szervekben ún. tokot, máshol fasciákat alkotnak, azaz harisnyaszerűen körbeveszik a testet, beburkolják az izomzatot, biztosítják a mozgást és támogatják a tápanyagellátást. A bőrszövet alatti (szubkutan) részt rekeszekbe foglalják, mintegy szegmentálják. Rendezettségük változó, többé-kevésbé hullámos lefutásúak. Jelentős hányaduk kollagénrost (emellett elasztin), amelynek minőségét a C-vitamin megfelelő bevitele nagyban befolyásolja.
A kötőszöveti alapállományt egy igen fontos anyag a glükózaminoglikán (GAG) alkotja, ebbe a csoportba tartozik a hialuronsav is (ismétlődő diszacharid molekulák építik fel). A GAG-ok jelentős vízmegkötők, egyben taszítják egymást, így az ún. tengelyfehérjékkel együtt stabil merevítői a szöveteknek (együttesen proteoglikánnak nevezik). A proteoglikán egység a már említett hialuronsavakhoz kötődik, ez utóbbi olyan GAG, ami nem kapcsolódik tengelyfehérjéhez, így a szerepe nem a merevítés, hanem a rugalmasság fenntartása. A hialuronsav is nagy mennyiségű vizet képes megkötni, ebben is áll védő, támogató szerepe a bőrszövetben. Az ilyen módon létrejövő mátrixban tárolódik a test víztartalmának 90%-a. A hialuronsav termelése idős korban a csecsemőkorinak mindössze 10%-ára esik (ráncképződés folyamata), így nem véletlen, hogy külső-belső pótlásukról gondoskodni kell.
A bőr alatti kötőszövet nyirokkeringése kulcsszerepet kap a narancsbőr láthatóvá válásában, mivel ebben a szövetben keringő nyirok „rajzolja ki” tulajdonképpen a kollagén-rostok (a korábban említett sövények, szakmai nevén retinacula cutis) közötti teret. A korábbi példával szemléltetve mindezt olyan, mintha egy harisnyát szorítanánk egy egyenetlen, de rugalmas felületre, a felületet pedig a kötőszöveti nyirokkeringés alakítja.
Mindez természetesen csak egy gyors „átrobogás” volt a témán, amelynek igen mély anatómiai és orvosi vonatkozásai vannak, mégis a bőr minőségét érintő folyamatok alapelvileg viszonylag jól érthetők, követhetők.
A BŐRSZÖVET VÉDELME, AVAGY SZEDJÜK RÁNCBA MAGUNKAT A RÁNCTALANSÁGÉRT!
A ráncok csökkentése a hölgyek számára igen fontos szempont, mert – mint mondják – a férfiakat szépítik a ráncok, a nők azoktól igencsak idegenkednek. A ráncok biológiája is ugyanolyan nehéz terület, mint a narancsbőr kérdésköre, mivel például egy túlsúlyos vagy elhízott ember bőre feszes lehet, míg egy egészséges, de vékonyabb alkatú hölgynek a szeme sarkában szarkalábak figyelhetők meg. Itt is igaz tehát, hogy szokások sokasága révén tudunk javítani, azaz multifaktoros (többtényezős) a folyamat.
Mindenesetre az anti-aging életmód modellek, azaz az antioxidánsok és elektrolitok bevitele, a sport, a megfelelő alvás, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholbevitel) kerülése, és a lelki egyensúly elsődleges, azaz életvitelünk és életszemléletünk mintegy kiül az arcunkra, ahogy szép és kifejező nyelvünk is mondja.
MIT TEHETÜNK TEHÁT A CELLULIT CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN?
Táplálkozás és étrend
A korábbiak értelmében belső és külső tényezők léteznek. A belső tényezők között az étrend nyilván elsődlegesen befolyásoló. A gyengébb, lazább kötőszövettel rendelkezők esetében javasolt a kovasavtartalmú (arany)köles, még inkább a vadköles (barna köles) rendszeres használata (kása, felfújt, puding, köret). A kölesnek egyedi aminosav-összetétele van (több metionin van benne, mint más gabonákban, ilyen téren a quinoa és amaránt is előnyös). A tisztítókúrákhoz alkalmazott kovaföld is értékes kovasavforrás. A kovasav szilíciumot tartalmaz, amely szerves kötésben segíti a kötőszövetek stabilitását, a sérvek elkerülését és a bőrszövet alatti rostos rétegek tartását, így segíthet a cellulit csökkentésében is.
Az étrendben a bázisképző (köznapi nyelven „lúgosító”) élelmiszerek javítják a kötőszöveti állományt, ide tartoznak főként a gyümölcsök, a zöldség- és salátafélék, a gumósok, algák, magcsírák és füvek, valamint a már említett köles. A savképző élelmek (húsfélék, sajtok, tojás, búza stb.) e téren sem kifejezetten jelentenek előnyt, különösen a füstölt-pácolt áruk, sonka-, kolbász és szalámifélék. A szerves nyomelemekkel dúsított funkcionális növényi élelmiszerek is lúgosító hatásúak (az alkáli fémek és földfémek révén, és gyökfogó hatásaik okán is), illetve a zsíranyagcserét szabályozzák a szervezetben (karmester-hatás).
Vitaminok és további értékes segítőink
A humin- és fulvosavak a szervezet méregtelenítésében játszanak szerepet, és a káros anyagok, nehézfémek, a kötőszövetben esetlegesen raktározódó káros anyagok kiürülését segítik, így alkalmazásuk ajánlható. E tekintetben említhető az az álláspont, miszerint a cellulit hátterében a zsírszövetben esetlegesen felhalmozódó anyagcsere-termékek húzódhatnak, amelyek a nem megfelelő belső folyamatok termékei, eltávolításuk pedig elsődleges jelentőségű (ez nyilván szakmai megerősítésre vár).
A kötőszövet mintegy körülöleli a testet és részt vesz a tápanyag és az immunsejtek szállításában (vér- és nyirokkeringés). Ugyanakkor ide már jórészt csak a hajszálerek, kapillárisok jutnak el, azaz az ülő életmód, a mozgáshiány és a bőrszövet gyenge vérellátása sajnos támogatja a cellulit fokozódását. Az értágító hatású növényi színanyagok, a citrusflavonoidok, a rezveratrol, az apigenin, az arginin (mint aminosav), vagy például a fenyőkéreg-kivonat (piknogenol), minden bogyós termés (homoktövis, áfonya, kék szőlő, ribiszke stb.) és azok magja (a sokat dicsért OPC-ék, azaz oligomer-proantocianinok) és héjrésze hasznos a kapillárisok nyitása terén (ilyenkor a porcok is több vért, tápanyagot kapnak).
Itt lehet említeni a vízoldható C-vitamin mellett zsírban oldódó E- és A-vitamint (karotinokat), amelyek közismerten részt vesznek a belső antioxidáns-folyamatokban (bőrvédő krémekhez is adják ezeket), emellett a vitaminok egymást is regenerálják (A C-vitamin az E-vitamint). Az A-vitamin és karotin források, azaz például a sárgarépa, cékla, spenót, sütőtök, homoktövis, áfonya, szeder, ribiszke, bodza és ezek koncentrátumai előnyösek, hozzátéve, hogy a jelzett vitaminok mellett luteint, zeaxantint is hordoznak (axióma: ami a szemre jó, a bőrre is). E-vitaminban az olajok és csíraolajok, valamint az olajos magvak gazdagok.
A fehérjék bevitele sem másodlagos, mivel a kötőszöveti rostokat a már említett tengelyfehérjék alkotják, így az olajos magvak, növényi proteinek használata is előny. Bevált a rizs-, borsó- és kendermag-protein hármas, amelyek izom- és csontépítés, valamint az ínszalagok, kötőszövetek regenerációjának eszközei.
Kiemelkedő a szerepe a C-, B-komplex (B1, B2, B3, B5, B6, B7, B9, B12) és D3-vitamin együttes adásának, mégpedig alkáli fémekkel és földfémekkel (kálium, magnézium, kalcium) és nyomelemekkel (cink, szelén, réz, mangán, króm). Ne feledkezünk el a vasról sem, amely az oxigénszállítást támogatja a hajszálerekben is, ezt támogathatja a cordyceps és a pecsétviaszgomba is, mint ismert segítői az oxigén-ellátottságnak.
Az említett anyagok mind támogatják a bőr alatti (szubkután) kötőszövetek épségét. A magnézium esetében az izomzat munkáját és regenerációját segítő magnézium-olaj lokális alkalmazása is hasznos lehet (comb, fenék táján). Alá kell húzni, hogy ennek nincs közvetlen cellulitcsökkentő hatása, de támogatja a combot és feneket megmozgató sportok utáni helyreállítást és a bőrszövetbe a jelzett olaj bekerül, kifejtve hatásait (az izomzat státusza, tónusossága kihat az őt „harisnyaszerűen” körülvevő kötőszövetre is).
Szintén ismert, hogy a táplálék zsírsavösszetétele befolyásolja az emberi testzsír összetételét és annak fizikai tulajdonságait (emiatt is táplálják másként például a mangalicákat). Az omega-3 zsírsavakban (alfa-linolénsav és a DHA, EPA) gazdag étrend (algaolaj, lenmagolaj, kiviolaj, chiamagolaj, feketecsalánmag-olaj) a bőrben is jótékony védő mechanizmusokat indukál, javítja a bőrszövet stabilitását, egyben lágyabbá teszi annak eloszlását és könnyebbé a nyirokkeringést, míg az állati zsírok ennek ellenkezőjét válthatják ki.
Természetesen a többször említett hialuronsav (mint nem kötődő diszacharid-lánc) adása is előnyös, funkcionális élelmiszerek vagy étrend-kiegészítők formájában. A hialuronsav nem csatlakozik a tengelyfehérjékhez, így segítheti az egyenetlen felületű kötőszövet jobb eloszlását a szubkután (bőr alatti) szövetben, a rostok között.
A hormonális kérdésekről sem felejtkezhetünk el, nyilván ez a terület túlmutat a táplálkozás területén, a rendszeres sport révén ugyanakkor javulhat a hormonális egyensúly (enyhe tesztoszteron-emelés, itt érdemes megemlíteni, hogy nem véletlenül kutatják a férfiak feszesebb bőrének a titkát). Hasonlóan egyes gyógynövények (pl.: barátcserje) vagy krémek révén az ösztrogén-túlsúllyal rendelkező hölgyeknél (altesti elhízás) a progeszteronszint kismértékben emelhető. A túl alacsony ösztrogén sem előnyös ugyanakkor (korai öregedési folyamatok, gyengülő antioxidáns mechanizmusok).
Újabban a kutatások homlokterébe került számos különleges és igen értékes extra szűz növényi olajfajta (az algaolaj mellett), amelyek bőrvédő tulajdonsággal bírnak (pl.: kivi-, paradicsommag-, argán-, uborkamag-, feketeribiszkemag-, lenmagcsíra-, meggymag-, csipkebogyómag-olaj). Szintén ígéretesek a hidegen sajtolás után visszamaradó úgynevezett magolaj-iszapok (ülepítmények, mint szuperélelmiszerek) is, amelyek kiváló bőrtápláló, kötőszöveti védő hatással rendelkeznek, akár belsőleg (élelmiszerként is) vagy külsőleg alkalmazva (pl. lenmagolaj-, homoktövismagolaj-, tökmagolaj- máriatövismagolaj-iszapok – ezek egyben tartalmazzák a flavonoidokat, béta-karotint, luteint, zeaxantint, az E-vitamint, egyesek a C-vitamint is). A jövő kutatásai bizonyára ezeknek is mind mélyebb hasznosságát fogják feltárni.
Végezetül említeni lehet az elhízás csökkentését, amely közvetve igenis hatással lehet a cellulitra, bár a bőrszövet alatti zsírréteg csökkentése szép kihívás a hölgyek számára, kitartó igyekezetet és célzott gyakorlatokat igényel.
A gránátalmás és az ananászos-mangós-narancsos Beautyshake 5in1 fejlesztésünk támogathatja a saját kollagéntermelést, egyben értékes vitaminokkal, nyomelemekkel, hialuronsavval (gránátalmás), illetve aranyköles-kivonattal (trópusi) lát el bennünket.
Javasoljuk kiegészíteni rendszeres mozgással, tiszta víz, friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával, és lehetőség szerint szauna és masszázs lokális alkalmazásával.