Tóth Gábor cikke
Életminőség-megtartás, kórlefolyás, természetes megoldások keresése
„Ilyenkor az embernek már nincs veszíteni valója, mindent megpróbál, minden szalmaszálba belekapaszkodik. Olvas, kutat, tanácskozik, kipróbál, figyel, tapasztal, imádkozik és bízik.”
Visszatekintés
Az első rész régebben íródott és édesanyámról szólt, ahogy e második, befejező rész is. Amiatt teszem közzé ezeket a tapasztalatokat, mivel tudom, hogy részben ezzel a konkrét problémával is sokan küzdenek, illetve hasonló betegségek esetén is segítség lehet – egymás megfigyelései által is épülhetünk.
A diagnózis váratlan volt: derült égből villámcsapás. Egy nyugdíjas ember viszonylag békés hétköznapjai egyszerre megváltoztak. A leletek rendben voltak az évek alatt, az orvosi ellenőrzések, szűrések is megfelelően zajlottak. A rejtett folyamatra tán csak az emelkedőben lévő egyes máj értékek mutattak, aminek a körzeti orvos nem tulajdonított jelentőséget, a tapasztalatai alapján. Egy sérvműtétet követően sárgaság jelent meg, innentől „berobbant” a daganat és progresszíven haladt előre.
Nehezítette a helyzetet, hogy mindez 2020 októberében történt, mindenki előtt ismertek az akkori bizonytalan és idegrendszert próbáló klinikai állapotok, ideértve az onkológiai osztály szinte folyamatos költöztetését.
Nehéz megnevezni a hasnyálmirigyrák okait
Minden esetben, amikor egy egészségtudatú ember, az onkológiai diagnózis elolvasása után, egyetlen pillanat leforgása alatt betegségtudatú emberré válik, felmerül a kérdés: miért alakulhatott ki.
A hasnyálmirigyrák okait pontosan nem lehet tudni, itt is inkább fő szempontokat, kockázati tényezőket fogalmaz meg a szakma, amelyek befolyásolhatják a folyamatot a genetika mellett. Ilyenek: hasi típusú elhízás, gyomor-, máj- és epeproblémák, zsíros táplálkozás, finomított, rostszegény ételek, egyes védőanyagok (vitaminok, nyomelemek) hiánya, egyéb életmódbeli tényezők (mozgáshiány, stressz, dohányzás, alkoholbevitel, gyógyszerek stb.) és bizonyos gyulladási faktorok.
A betegségünk pontos okait legtöbbször nem fogják tudni megmondani, ezért arra koncentrálunk, mit tehetünk a kialakult helyzetben. Ez az egyetlen kérdés, amiben érdemes tevékenyen és mihamarabb lépni, annak ellenére, hogy gyakran itt is csak tapogatózunk.
Tudjuk, hogy az orvostudomány az előírt szabályokat, a protokollt fogja követni, elég sokan ismerjük ezek lényegi elemeit. Az alternatív megoldások, étrend kiegészítők, életmód- terápiák terén tanácsot hivatalos helyről nem igazán fogunk kapni, azaz sem javasolni, sem ellenezni nem fogják: ránk bízzák, „legyen a mi hitünk szerint”. A mi esetünkben is így történt.
Nem lehet megfékezni a hasnyálmirigy-daganatot, főleg, ha a feji részen van a tumor
A hasnyálmirigy-daganat az összes daganatok mumusa, a rettegett és rejtett kór, mivel a látható jeleinek a kifejeződése után (sárgaság) alig van túlélési esély (5 éven belül, de gyakran sokkal rövidebb idő alatt), különösen műtét nélkül. Előre jelezni nehéz, utólag versenyfutás az idővel, folyamatos hátrányban.
Esetünkben a hasnyálmirigy feji részén agresszív tumoros folyamat kezdődött, amely gyorsan elzárta az epevezetéket és szinte hétről hétre, invazív módon haladt a máj felé, rácsatlakozva annak fő ereire is. A műtét szóba sem jöhetett és elindult a kemoterápia.
Nem felejtem el az onkoteam orvosainak hanghordozását, és őszinteségét: a helyzetre nincs orvosság sem megoldás, és már csak a beteg életminőségét javítják, megpróbálják fékezni a folyamatot. „Megteszünk mindent, ami tőlünk telik” – mondták, és ezt köszönjük, erő felett dolgoztak, segítettek. Megértettük, hogy valószínűleg nincs esély a gyógyulásra.
Nem sarlatánság, ha kipróbálunk természetes módszereket, növényi hatóanyagokat, gyógynövényeket, kúrákat
Nem vagyok orvos, táplálkozás- és életmódtudománnyal foglalkozom, mint élelmiszeripari fejlesztőmérnök, és jelen esetben is csak a saját tapasztalatokat tudjuk megosztani, általánosítások nélkül.
Egy halálos betegség idején az embernek már nincs veszíteni valója, mindent megpróbál, minden szalmaszálba belekapaszkodik – ezért senkire sem vethetünk követ. Olvas, kutat, tanácskozik, kipróbál, figyel, tapasztal, imádkozik és bízik.
Persze nem akarunk beleesni a sarlatánok hálójába sem, mivel sokan sokféle „megoldást” kínálnak, ígéretekkel. Ezekkel igen óvatosan bánunk, de vannak klinikai tapasztalatok, komoly szakcikkek, irodalmak, amelyek reménykeltők.
A klinikum nem ígér semmit, mégis egyszerre sok független akkreditált kutatócsoport anyagait olvashatjuk általuk. Leírják, mi történt a daganatsejtekkel (in vitro, élő szervezeten kívül) és a betegekkel bizonyos idő után, mit mutatnak a mérések, az in vivo (élő szervezeten belüli) megfigyelések, utánkövetéses vizsgálatok, és mi történik a kontrollcsoportnál. Mértékkel bánnak a szavakkal és roppant óvatosan a következtetésekkel, egyben hozzáadnak a korábbiakhoz és további kutatásra ösztönöznek.
Photo by Yu Jinyang on Unsplash
Nincs két azonos eset
Sok esetet láttam már az elmúlt 25 évben a saját szemeimmel, és még többet hallottam szemtanúktól. Amióta a reformszemléletű pályán mozgok, szakértő kollégáimmal, dietetikusokkal, orvosokkal együtt részünk volt nem kevés csodában.
Nyilván sok kérdést még nem értünk, de azt már tudjuk, hogy egyes alternatív megoldások, hatóanyagok segíthetnek, bár nem tudjuk, kinél melyik támogat jobban és melyek kevésbé, ezért ilyenkor széles spektrumú hatóanyagokkal élünk, az orvosi kontroll és protokoll mellett (természetesen a beteg dönti el, mivel szeretne és mivel nem szeretne élni).
Sokat számít, hogy milyen stádiumban van éppen egy betegség, vannak-e áttétek, a beteg állapota, testtömege, közérzete, étvágya, emésztéses, felszívódása is fontos. Nincs két azonos eset, ezért sem lehet általánosságban fogalmazni, sem ígérni. Szintén fontos, hogy ne egyedül döntsünk, hanem konzultáljunk.
Konzultálás sok szakemberrel, orvossal, kutatóval, valamint a beteg fizikai és lelki határainak figyelembevétele
Hangsúlyozom, hogy az itt leírtak nem javaslatok, hanem egy beszámoló az egyéni tapasztalatainkról. Mivel a fejlesztői munka során körbe vagyunk véve kutatókkal, szakértőkkel, nyilván kerestük a potenciálisan támogató növényi hatóanyagokat.
Konzultáltunk orvosokkal, onkológiai kutatókkal, terapeutákkal, forgalmazókkal, majd kialakítottunk egy személyre szabott hatóanyagkört, amiről hittük, hogy esetünkben segítség lehet. Természetesen intenzív antioxidánsokról, gyökfogókról, gyulladáscsökkentőkről van szó, amelyek részét képezik a bolygó jelenleg ismert legjobb vegyületeinek.
Egy határon túl – bármennyire is szeretnénk – a beteg nem képes több kiegészítőt, kivonatot, teát, kapszulát magához venni, mindennek van határa. Részben egyszerűen fizikailag lehetetlen, másrészt az emberben kialakulhat egy irtózás, csömör vagy undor egyes ízvilág, élelmiszer iránt. A nyelés, az étkezés egyre nehezebb, az ízlelés torzulhat, maga az élet nehézzé válik számára, a lélek elfárad. Mégis, amíg csak megtehetjük, élünk a természet védőanyagaival, tiszteletben tartva a beteg szabad döntését.
Milyen élelmiszerekben és hatóanyagokban gondolkodtunk?
Mivel gyorsan kifejlődött a következményes II. típusú cukorbetegség, ilyen jellegű tápszert írtak fel, bár egy határon túl ez is csömört váltott ki. Enzimet, B vitaminokat, vasat, magnéziumot és vérhígító készítményt is kiírtak.
Az egyre csökkenő étvágy hiányállapotot eredményezhet, ami súlyosbítja a folyamatot, beindul a tápanyagvesztési körforgás. A daganat a testből sajnos megszerzi, amire szüksége van, a szervezet pedig egyre gyengül, soványodik.
Energiára van szükség, azonban a cukorbevitel korlátok közé szorult, a zsiradékot (mint energiaforrást) szintén meg kellett szorítani a hasnyálmirigy okán, mindez nehézzé tette a táplálkozást. Nyilván a lassan felszívódó szénhidrátok (kásafélék, főzelékfélék, jó fajta kenyerek) segítettek, bár a rostokra és puffasztókra szintén ügyelni kellett (ezek is határosak). Édesítőszerként eritrit-stevia keveréket használtunk, és króm kiegészítéssel is éltünk (inzulin-támogatás).
Az inulintartalmú növények beváltak, segítették a szénhidrát-egyensúlyt, mi csicsókasűrítményt alkalmaztunk, evések előtt 10-15 perccel, 1 mokkáskanállal. Időnként cikóriaalapú pótkávét is készítettünk, kevés édesítéssel.
Az immuntámogatás terén többek között a macsakakaromra szavaztunk, ilyen teákat készítettünk naponta, de akár ennek kivonata is alkalmas lehet.
Az olajokkal óvatosan kellett bánnunk, ugyanakkor a klinika kérte, hogy az epe pangását is próbáljuk elkerülni (mértéktartó és minőségi olajok), így alkalmaztunk számos gyógynövény- és fűszerolajat cseppentős formában, mint például: paradicsommag-olaj, kékszőlőmag-olaj, feketecsalánmag-olaj, chiamagolaj, feketeribizlimag-olaj, máriatövismag- olaj, argánolaj, ligetszépeolaj, feketeköménymag-olaj, bio-lenmagcsíraolaj, meggymagolaj, extra szűz olívaolaj, uborkamagolaj, csipkebogyómag-olaj, fűszerpaprikamag-olaj, petrezselyemolaj (2-3 gramm/nap). Ezeket kíméletesnek találtuk, egyben hasznos flavonoidok, színanyagok is vannak bennük.
A homoktövist mint növényt kiemelkedőnek tartom, ennek magolaját is mértékkel alkalmaztuk, a gyümölcsvelőt az íze és jellege miatt a beteg kevésbé fogadta el (aki teheti, használja a velőt is). E témán belül még említhető a hazai borvidékekről származó kékszőlőmag-olaj, kismértékben előnyösnek éreztük a keringési rendszerre, ami – főleg a hajszálerek terén – igen sebezhető volt végig.
A kapillárisokat még L-arginin, L-citrullin és fenyőkéreg kivonat adásával igyekeztünk támogatni, ezek a nitrogén-oxid mechanizmusra hatnak. Részben az epe, részben az agyi erek segítésre napraforgó-lecitint alkalmaztunk, 2-3 alkalommal mokkáskanálnyit étkezés közben.
Nem feledkezhetünk el a fekete köményről sem, ennek olaja kiváló roboráló (napi 2x1 teáskanál), számtalan szakirodalom foglalkozik a benne lévő timokinonnal és egyéb gyulladáscsökkentő anyaggal. Az ízét bizony szokni kellett, intenzív, de bíztunk a jó hatásokban.
Nyilván D3-, C-, A - és E-vitamint, valamint B12-őt külön adtunk, és kalciumra (citrát formában) is szükség volt. A növényi hatóanyagok között a szilimarint (máriatövismag- kivonatot) előnyösnek ítéltük, ugyanígy beszereztünk kék alga port (fikocianinok), aloe juice- t, és porcvédő anyagokat (glükózamin, kondroitin stb.).
A bioflavonoidok között a zöld teára, kurkuminra, gránátalma-kivonatra, rezveratrolra és citrusflavonoidokra voksoltunk, ezek együttes jó hatását szakirodalmak megerősítették a gyökfogó mechanizmusokban (napi 450-500 mg flavonoid). Váltogattuk a kapszulákat egy sűrű flavonoid-szuperkoncentártummal, ami ízlett a betegnek. Koenzim Q10-et is használtunk (napi 100 mg), valamint alfa-liponsavat és N-acetil-ciszteint.
További védőanyagként apigenint (napi 200 mg) és pecsétviaszgomba főzetet vetettünk be, mellette süngomba és cordyceps váltott adásával (napi 1200-1500 mg gyógygombapor-keverék).
A bőrvédelem miatt hialuronsavat (napi 200 mg) adtunk, illetve havonta váltogattuk az egyes vitamin-gyógynövény készítményeket (bromelain, papain, heszperidin, rutin, kolin, astaxantin, zeaxantin, lutein, stb), igyekeztünk megbízhatóbb formákat választani (napi 2 x 1 kapszula).
Bizonyára felmerül a kérdés, nem sok-e ez a számtalan vegyület együtt, nem zavarják-e meg egymást. Nyilván nem került minden vegyület bevitelre minden nap, hanem elosztottuk rendszeres-rendszertelen modell szerint, azaz heti szinten bejutott minden vegyület.
A kéthetes kemoterápiák előtt 2 nappal leálltunk az immuntámogatókkal (keringést védőkkel nem) és a kezelés után is vártunk egy napot, a későbbi heti rendszerességű kemoterápiák előtt pedig 1 nappal hagytuk abba az adásukat. Szintén kérdés lehet, mennyibe került mindez? Nem volt kevés, a család ilyenkor összefog és próbál segíteni anyagilag is, mert szükséghelyzet van. Persze az ember mindig meggondolja, mire költ, ár-érték arányban mi a hasznos, de van, amit elsőrendűnek éreztünk.
Meg is lett az eredménye a kitartó szedéseknek, az orvosi kezelések mellett.
Lassult, majd egy ideig megállt a daganatfejlődés
Édesanyámnak nem adtak fél évet sem a diagnózist követően, látva a daganat helyzetét, növekedését, jellegét.
Utólag úgy érezzük, volt eredménye a sokoldalúan bevetett hatóanyagoknak is, amit megerősített, hogy a beteget két alkalommal küldték vissza a sebészetre. „Nézze, nem szoktunk ilyet tenni, ritkaságszámba megy, de azt kell mondjam, hogy a daganat növekedése a jelek szerint megállt, a tumor állapota stagnál, valószínűleg a kemoterápia használ, jól beállítottuk a keveréket.” – mondta az onkológus professzorasszony. A műtétet azonban így sem vállalták.
Zsírszerű tok alakult ki a tumor körül, az immunrendszer elindította a tumor elszigetelését
Sokszor olvashattuk a friss leletekben a korábban agresszíven növekvő tumorról és alig hittünk a szemünknek: „Az inhomogén térfoglalás méretében nem változott, környezetében a zsírszövet denzitása (sűrűsége) emelkedett.”
A súlycsökkenés megállt (sőt 2 kg-os növekedést mértünk), a hajnövekedés látványos volt, a közérzet is megfelelő. A professzorasszony is meglepve nézte a leleteket és az állapot javulását a hónapok alatt: a daganat növekvő térfoglalásának nincs jele, mérete nem változik, sőt egy vastagodó zsírréteg (azaz zsíros-kötőszövetes tok) kezdi körülvenni, emiatt is kerültünk vissza a sebészetre, ahol véleményezték az operálhatóságot. A máj érintettsége, az életkor és egyéb faktorok miatt a műtét túl kockázatos lett volna.
Természetesen az orvosok nem bátorítottak túlzottan, és kérték, nagyon ne reménykedjünk, ez csak egy aktuális állapot, sajnos a daganat erős és nem tágít. Mégis reményt öntött belénk ez a tapasztalat, és egy egész évig sikerült a daganatot visszaszorítani!
Egy idő után a kezelések okozta fizikai és lelki kimerültség miatt a motiváció gyengült, kialakult az „ellenállás érzete”, édesanyám nem akarta és nem tudta már folytatni az említett sokféle anyag, kiegészítő, sűrítmény, olaj, kapszula bevételét, így egyre jobban csökkenteni kellett a számukat és az adagokat.
Ezzel párhuzamosan a daganat látványosan növekedni kezdett és 2-3 hónapon belül beindultak az utolsó stádium folyamatai, megjelentek és növekedtek a hasi áttétek. A kórházban kapott fertőzésnek köszönhetően az állapota gyorsan romlott, a klinikai osztályt le is zárták a családtagok elől.
Fájdalmak egyáltalán nem voltak, a szellemi erő is megmaradt mindvégig, az életminőség viszonylag jó maradt, ami ebben az esetben fontos szempont.
Összegzés
Összeségében elmondható, hogy az életidőt sikerült meghosszabbítani az orvosi terápia, valamint a növényi hatóanyagok által mintegy egy évvel, emellett az életminőség is megfelelő szinten maradhatott. Elmondhatatlanul nagy idő ebben a helyzetben plusz egy év, jó kognitív állapotban a beteg és családtagjai számára. A kórlefolyás egészében véve 18 hónapig tartott a diagnózistól számítva.
Továbbra is alkalmazzuk a növényekben lévő védőanyagokat
A ráksejtek nem erős sejtek, nagyon is sebezhetők, ám folyamatosan szaporodnak, nem igazán pusztulnak és képesek kikerülni az immunrendszer védelmi vonalait. A tumor sok esetben lassan és rejtett módon növekszik.
A kemoterápia nyilván drasztikusan hat, kémiai úton pusztítja a ráksejteket, mintegy tizedeli őket. A számtalan növényi hatóanyag pedig bonyolult szabályozásokon keresztül támogathatja az immunrendszeri stratégiákat, ezek mikéntjét még ma is kutatja a szakma. Vannak olyan vegyületek, amelyek a ráksejtekben is képesek hatni, beindítják azokban a programozott sejthalált vagy blokkolnak egy-egy fontos enzimet, folyamatot.
A gyümölcsökben és azok magjában, zöldségfélékben, hüvelyesekben, olajos magvakban,
gyógygombákban, algákban, fűszernövényekben, gyógynövényekben a támogató anyagok szinte kimeríthetetlen tárháza található meg, amelyekkel hasznos változatos módon élni a mindennapokban. A tudományos kutatók nem győzik ezeket az információkat hétről hétre közreadni szaklapokban, folyóiratokban. Nem szükséges túl sok vegyületet egy időben alkalmazni, de néhányat rotációban, egymással váltogatva előnyös.
Lényegében ez a fő üzenete és végkövetkeztetése a kálváriánknak, és meggyőződésem, hogy a növényi hatóanyagok nagyban szolgálják az ember testi és lelki jólétét.
Megjegyzés:
Az említett hatóanyagok, élelmiszerek, terápiák, kúrák nem helyettesítik az orvosi ellenőrzést és kezelést. A megfelelő táplálkozás és az étrendi kiegészítők terén mindig kérje ki orvosa, dietetikusa tanácsát! A cikkben leírtak nem minősülnek javaslatnak, nem alkalmasak betegségmegelőzésre és gyógyításra, csak egyéni tapasztalatot tükröznek. A cikkben védett termékneveket, márkaneveket nem használtunk, kizárólag általánosan ismert és használt élelmiszert vagy hatóanyagot, vegyületet neveztünk meg.
Információ: taplalkozas@gmail.com