Szerző: Tóth Gábor és Tóthné Varga Melitta
A NÖVÉNYI KIVONATOKBAN LÉVŐ FLAVONOIDOK, MINT VITAMINSZERŰ VEGYÜLETEK
A tudomány újkori „kincsei”, különös tekintettel a kurkuma, a zöld tea, a gránátalma és a citrusok flavonoidjaira.
A TUDOMÁNY FELFIGYELT A POLIFENOLOKRA ÉS A FLAVONOIDOKRA
A növényekben található egyes fitokemikáliák, vitaminszerű anyagok sokféle védő hatással rendelkeznek az emberi szervezetre, sőt mind a mai napig kutatások sokasága foglalkozik velük. Ezeket a szakma polifenoloknak nevezi, amelyek között foglal helyet a flavonoidok nagy csoportja. A flavonoidokat a polifenolok leghasznosabb tagjainak tartja a tudomány.
Mintegy 4000 különböző típusú flavonoidot azonosítottak eddig a növényekben. Szent- Györgyi Albert fedezte fel 1936-ban a citrusfélék fehér héjában elsőként, sőt azt is észrevette, hogy jó hatással van az erek permeabilitására (átjárhatóságára), emellett a csökkenti a kapillárisok törékenységét és képes gátolni a C-vitamin elbomlását is. Ezért P-vitaminnak nevezte el.
AMI A NÖVÉNYT VÉDI, AZ EMBERT IS VÉDI
A flavonoidok rendkívül hatékony, aktív vegyületek, a növények anyagcseréjének másodlagos termékei. A növényi sejtekben fontos védelmi funkciót töltenek be, mint a pigmentálás, az UV-fény, a mikrobák és a kártevők elleni védelem, valamint enzimaktivitás szabályozása és a nitrogénmegkötő baktériumok számára jelzésfunkció ellátása.
Ugyanazok az anyagok, amelyek a növényt megvédik a káros hatásoktól, az emberi szervezetben is hasznos feladatokat látnak el.
SZÉLESKÖRŰ ÉS HATÉKONY VÉDELEM
A flavonoidok nem tekinthetők tápanyagoknak az emberi szervezet számára, ugyanakkor aktív és sokoldalú pozitív biológiai hatást gyakorolnak az élő szervezetre (gyulladásgátló, DNS-védő, vírus elleni, baktérium és parazita elleni és értágító hatás stb.). Antioxidáns hatásuk révén gátolják a „rossz” koleszterin és a sejtmembránok oxidációját, valamint csökkentik a vér alakos elemeinek, különösen a vérlemezkék összecsapzódását is az erekben.
A bioflavonoidok olyan növényekben található vegyületek, amelyek széleskörű védelmet nyújtanak az emberi szervezetben képződő káros szabad gyökök ellen, ezen felül egyéb előnyös élettani hatásaik is vannak. Számos élelmiszernövényünkben is megtalálhatók, jellegzetes színt és ízt adva az adott nyersanyagnak. Védő, protektív tulajdonságaikat több évtizede kutatják, azonban csak újabban kerültek a figyelem homlokterébe, a szívbetegségek elleni harc, az oxidatív folyamatok és a szabad gyökök témaköre kapcsán.
A TÖBB NÖVÉNYI SZÍNANYAGOT FOGYASZTÓ NÉPEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA JOBB
Ismeretes, hogy a színes gyümölcsöket és zöldségféléket fogyasztó populációk egészségi állapota mérhetően jobb, mint az ilyen növényeket nem fogyasztóké. Ez a megfigyelés vélhetően a növényi színanyagokkal függ össze, ezen felül a vitaminok, ásványi anyagok, enzimek, egyéb „élő anyagok” pozitív összeadódó hatása is tetten érhető.
A színes növényekben lévő hatóanyagok, antioxidáns hatású molekulák fékezik a szervezet öregedési folyamatait, gyökfogó hatásúak az emésztőrendszerben, a nyirokszervekben, a tüdőben és a bőrszövetben, javítják a látást, védik az agyi
hajszálkapillárisokat, kismértékben értágítók, segítenek az értisztításban, a vérzsírok csökkentésében, gyulladásgátló hatásúak, antibakteriális és antivirális tulajdonságúak, erősítik a védekező mechanizmusokat, visszaszorítják a cukorbetegség szövődményeit.
Értékük szinte felbecsülhetetlen, hiányukat az emberi szervezet rövidebb hosszabb távon megérzi. Jelenlétük segíti más hatóanyagok (pl. vitaminok) hasznosulását, mintegy másodlagos vitaminhatásuk van.
A LEGELSŐ MEGFIGYELÉSEK. A SÁRGARÉPÁTÓL A PARADICSOMIG - A KAROTINOIDOK ÉS A LIKOPIN
A bioflavonoidok nagy csoportjának jeles tagjai a karotionidok, amelyek sárga,
narancsszínű vagy vörös színű vegyületek. Ezek közül is kiemelkedik a béta-karotin, amely például a sütőtök, a sárgarépa vagy a kajszibarack színét is kölcsönzi. A béta karotin az A-vitamin (retinol) előanyaga, vagy provitaminja, amely a látóbíbor képződéséért és a bőr védelméért felel.
A karotinok, valamint az A-vitamin segíti a bőr fiatalságának megőrzését, fékezi a rugalmasságot adó kollagén lebomlását, támogatja az új kötőszövetrostok felépülését. Védik a légutakat, csökkentik a fertőzések kialakulását, ezen felül a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási esélye is csökkenhet. C-vitaminnal együtt alkalmazva a karotinok a szürke hályog megelőzésében játszanak szerepet.
Szintén a karotinoidok közé tartozik a paradicsom piros színét adó likopin, mely szintén hatékonyan semlegesíti az egészséges sejteket támadó oxidatív gyököket. Védi a keringési rendszert a plakk képződés ellen, Feldolgozás, hőkezelés során megőrzi előnyös hatásait, így például paradicsomsűrítményben, -levesben, -szószban is hatásos marad a likopin, kevés zsiradékkal együtt fogyasztva.
ZÖLD ÉS NARANCSSÁRGA - A LUTEIN ÉS A ZEAXANTIN
Szintén egyre nagyobb hangsúlyt kap – a karotinok és a likopin mellett – két másik hasznos vegyület: a lutein és a zeaxantin. Különösen a szem ereinek védelme kapcsán szokták említeni a szakirodalmak, valamint az egyik időskori szembetegség, a makula- degeneráció témakörénél.
A megfigyelések alátámasztják, hogy a karotinok, a lutein és a zeaxantin, külön-külön illetve együttesen is hatékonyan közömbösítik a káros UV sugárzás hatására a szem sejtjeiben keletkező szabad gyököket. A szemet szinte folyamatosan éri a napsugárzás, így a szem szöveteiben az átlagosnál is nagyobb mennyiségű antioxidáns vegyületre van szükség.
Lutein főként sötétzöld levélzöldségekben (kelkáposzta, spenótban, brokkoliban), zeaxantin pedig a sárga élelmiszerekben (homoktövisbogyó, kukorica, sütőtök, stb) található.
A zeaxantin az élelmiszerekben általában kisebb mennyiségben fordul elő, mint a lutein, de egy része képes zeaxantinná átalakulni a szervezetben.
A KUTATÁSOK ÚJABB KORSZAKA. TOVÁBBI VEGYÜLETEK A NÖVÉNYEKBEN: A REZVERATROL ÉS A CITRUSFLAVONOIDOK
Számos egyéb, polifenol jellegű fitoaktív anyag is megtalálható a növényekben, amelyek szabályozzák egyes tápanyagok, vitaminok, ásványok felszívódását. Erős antioxidáns hatásuk igazolódott, ezért kiemelten kezelik az újabb szakirodalmak.
Ide tartoznak a galluszsav származékok, a pirosszőlő-magban és homoktövismagban lévő oligomer proantocianidek (OPC), a kumarinok, a lignánok, katechinek és a pirogallonok.
Érdemes szót ejteni külön egy vegyületről, amelynek védő hatásai felkeltették a kutatók figyelmét: ez a rezveratrol.
A rezveratrol növényekben előforduló, nem flavonoid típusú, de a polifenolok közé tartozó vegyület, melynek előnyös hatásait egyre inkább publikálják napjainkban. Kiemelt tulajdonsága, hogy a növényt és az élő szervezetet védi a fertőzésektől. A gyümölcsök, termések héjában, magjában és kocsányában található meg, különösen a piros és kék szőlőben, valamint ezek préselt levében, törkölyében és magjában. A kutatások szerint e vegyület gyökfogó, gyulladáscsökkentő, vércukorcsökkentő és szív- és érvédő hatású, valamint fokozza a fizikai teljesítményt (a szív és az izomerő esetében
is). Befolyásolhatja az élőlények azon génszakaszainak működését, melyek az
élethosszért felelnek. Támogatja az ízületi gyulladás, egyes autoimmun betegségek gyakoriságának csökkenését. Csökkentheti az érelmeszesedés kockázatát, szívbetegség (infarktus) kialakulását. Fékezi a nem megfelelő érszövetek kialakulását, támogatja a sejtregenerációt, ez által egyes szembetegségek megelőzését. Rendszeres bevitelével csökkenhet a májzsír, a vérnyomás és a vércukor szintje az emberi testben, így a II. típusú cukorbetegség előfordulási esélyét is csökkenti. Zsírégető, zsírmobilizáló hatása is ismert, így a fogyókúrák hasznos segítője (gátolja a zsírok újrafelhalmozását is).
A rezveratrol a gyorsan szaporodó tumorsejtek egyik enzimjét gátolja, blokkolja.
Antioxidáns hatása révén hatékonyan leköti a szabad gyököket, lassíthatja az öregedési folyamatokat a test különböző belső szöveteiben, valamint a bőrszövetben.
Az antocianidinek és glikozidjaik, az antociánok a bogyós és egyéb gyümölcsök (bodza, szeder, meggy, piros szőlő, homoktövis, ribiszke, cseresznye, szilva), az almahéj, a padlizsán, a vörös káposzta, a retek és a cékla vöröses-kék színét kölcsönzik, és szintén kiemelkedően hasznosak az emberi szervezet számára. Oxidációt gátló, szív- és érvédő, valamint bélhámsejt-regeneráló tulajdonságai ismertek.
A pirosszőlő- és homoktövis magjában az itt jelzett vegyületeken kívül egy speciális vegyületcsoport, az ún. oligomer proantocianidinek (OPC) is jelen vannak, amelyek páratlan antioxidáns és érvédő hatással rendelkeznek (a C- és E-vitamin hatásának 40-50-szerese a védelmi hatékonyságuk az élő sejtekre nézve).
A színes növényekben további értékes komponensek is kimutathatók, amelyek kutatása mind a mai napig folyik. Ilyen például a citrusfélékben lévő heszperedin és naringenin glikozidok, a berkenyében fellelhető narirutin, a csicseriborsóban és köményben található egyéb vegyületek, vagy az édesgyökérben, galagonyában lévő flavonolok. A gabonafélék és zöldségfélék leveleiben szintén találhatók ilyen anyagok, a spenótból és a búzacsírából az egyik legerősebb antioxidáns anyag, az apigenin mutatható ki.
A már említett citrusfélék héjából és magjából kivont flavonoidok igen értékesek az érvédelemben (különösem C-vitamin mellett), emellett ismert epetámogatók is (heszperidin, rutin, flavonok, flavonolok). A forgalomban kapható citrusflavonoidok (mint szakmai termékek) egymás mellett többféle hasznos anyagot tartalmaznak, azaz antioxidáns vegyületcsoportként foghatók fel.
ELJUTVA A JELENBE. A LEGÚJABB KUTATÁSOK GYÖNGYSZEMEI: A KURKUMA, A ZÖLD TEA ÉS A GRÁNÁTALMA KIVONATÁNAK FLAVONOIDJAI
Végül elérkeztünk a jelenhez, a legújabb kutatásokhoz. A tudomány folyamatosan halad előre és évről évre újabb hasznos vegyületeket talál. Az elmúlt évek a fekete köményben lévő timokinon és a gyömbérben található gingerol mellett rávilágítottak néhány olyan egyéb kulcsfontosságú vegyületre, amelyek rendkívül jó gyökfogók, gyulladáscsökkentők, nyálkahártya- és érvédők.
Ilyenek a zöld tea, a kurkuma és a gránátalma színtiszta kivonatai. A tudományos eredményeknek köszönhetően megjelentek a standardizált, azaz meghatározott és stabil flavonoid-tartalommal rendelkező növényi kivonatok, amelyeket egyre több étrend- kiegészítőben alkalmaznak, nem véletlenül. Ma már ezeket az anyagokat a vitaminokkal nemcsak egyenrangúnak tekintik, hanem hatásaikat az előbbieknél sokoldalúbbnak, szerteágazóbbnak is tartják a szakmában. (Fontos a kivonatokban lévő pontos flavonoid-tartalom jelzése a termékeken.)
A kurkuma Ázsiából származó fűszernövény, amely a keleti konyha általános eleme. A piacon meglehetősen eltérő hatóanyag- (kurkumin-) tartalmú fajták vannak jelen, ezeket érdemes ellenőrizni a jelölésen. A kifejezetten hatásos kurkumakivonat 95%-a kurkumin, ennek az anyagnak az értéke szinte felbecsülhetetlen nagy a szakmában, minden milligrammja aranyat ér. Általánosan erős gyulladáscsökkentő, gyökfogó, vírus- és baktériumellenes hatása ismert, a tápcsatornában védi a nyálkahártyákat (nyelőcső, gyomor, bél), hatással lehet a májvédelemre is. A nyugati orvoslás vizsgálatai is jelentős
védőhatásokat tártak fel, a publikálásuk a mai napig szakadatlanul zajlik a klinikumban, jelentős szakmai figyelem kíséretében.
A zöld tea hatásai is széles körben ismertek ma már. Nagy mennyiségben tartalmaz polifenolokat és flavonoidokat, a tudományban a tiszta (közel 100%-os) koffeinmentes zöldtea-kivonat a legértékesebb anyagok közé tartozik (fő hatóanyag: epigallocatechin-gallát, EGCG). Gyulladáscsökkentésben, érvédelemben, zsíranyagcserében (köznyelvben: zsírégetésben), DNS-védelemben betöltött szerepe igazolt.
A gránátalma-kivonat flavonoidjai szintén különleges anyagok, a szakmai vizsgálatok homlokterében szerepelnek. Legtöbbször kurkumával, rezveratrollal és zöld teával párosítva ajánlják, így jelentős szinergencia érhető el, de hozzá kell tenni, hogy a gránátalma-kivonat önmagában is komoly antioxidánsokat (ellagsav, punikalagin) hordoz. Immun- és érvédelemben betöltött szerepe kiemelkedő, az oxidációt gátló hatásokkal együtt, emiatt is igen értékesek a gránátalma magjai, a gyümölcsből préselt levek, valamint a magas flavonoid-tartalmú gránátalma kivonatok.
Felhasznált irodalom
1. Lehninger et al.: Principles of Biochemistry 4th ed. (2005)
2. Élelmiszertudományi szemináriumok (1995-2000). Budapesti Corvinus Egyetem.
3. Dr. Gáspár R.: Éltető és gyógyító táplálékok. A zöldségek és gyümölcsök gyógyhatásai. Heted7világ Kiadó, Bp. 2006.
4. Dr. Hegyi G.: Az oxidatív stressz szerepe és a szabadgyök-fogók preventív hatása arteriosclerosisban. Orvosi Hetilap 1997;138(36 Suppl 2):2283-2287
5. Új bizonyítékok az antioxidánsok jótékony hatásaira. The New York Times Health News Service 2000; Medincorp.
6. Az antioxidánsok működésének magyarázata. IHN magyar kiadás 1996;5(50) (American Journal of Clinical Nutrition, Vol. 62 (suppl), Dec 1995, pp. 1315-21)
7. H. Hoensch et al.: Prospective cohort comparison of flavonoid treatment in patients with resected colorectal cancer to prevent recurrence. World J Gastroenterol 2008 April 14; 14(14): 2187-2193.
8. Antioxidant flavonols and coronary heart disease risk.
https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(05)60135-3/fulltext
9. A táplálék-kiegészítők szerepe a rheumatoid arthritis megelőzésében IHN
2003;12(6) International Health News ROCHESTER, USA
10. Az antioxidánsok szerepe a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában American Journal of Gastroenterology, Vol. 94, August 1999, pp. 2135-40.
11. Tóth G.: Immunkalauz. Pilis-Vet Kiadó, Pilisvörösvár. 2020.