Kosár

A kosár üres

Vásárlás folytatása

AZ EGÉSZSÉGET NE A TEJHŰTŐK POLCAIN KERESSÜK!? AVAGY LÁSSUNK TISZTÁN AZ ÉLŐ KULTÚRÁK ÉS A PROBIOTIKUMOK KÉRDÉSÉBEN!

Tóth Gábor élelmiszeripari fejlesztőmérnök és Tóthné
Varga Melitta környezetvédelmi szakmérnök írása

Szerkesztés és előszó: Veres Anita



Elhízás? Puffadás? Székrekedés? Hasmenés? Állandósult fáradtságérzet? Ingerültség?

Nem is gondolnánk, de sok esetben mindezek oka a nem megfelelő, eltolódott bélflóra állapota, ami pedig a helytelen életmód következménye.

Fontos, hogy tisztán lássuk ezek az összefüggéseket, testünk jelzéseit, hiszen így tudjuk megkeresni a megoldást és tenni mindezek ellen.



A HALÁL TÉNYLEG A BELEKBEN LAKOZIK?!

 “A halál a belekben lakozik” - mondta Paracelsus a középkori tudós-orvos, és mára beigazolódott, hogy mennyire igaza volt, hiszen a bélflóra és az immunrendszer kölcsönhatását mára már a tudomány is alátámasztotta, sőt a mikrobiom vizsgálatok eredményei szinte mindenre választ tudnak adni, hogy mi zajlik a testünkben, akár még a megjelenő tünetek előtt is.

Immunrendszerünk és bélflóránk, mikrobiomunk egészsége komplex módon, mondhatni szimbiózisban van egymással, és ha a rendszerbe hiba csúszik, rés keletkezik a pajzson, akkor az alapokról szükséges újraépítkeznünk. Megfelelő és releváns információ hiányában, vagy épp ellenkezőleg, a túl sok és/vagy a nem megfelelő információ - hangzatos, néha sajnos félrevezető reklámok - okán viszont önhibánkon kívül is előfordul, hogy nem a valódi megoldásokhoz és a számunkra szükséges termékekhez nyúlunk, így csalódni vagyunk kénytelenek.

Háromrészes cikkünkben igyekszünk helyretenni és megválaszolni az olyan népszerű és egyben mágikus kifejezéseket, mint az élőflóra, az élő kultúrák, a probiotikus törzsek és azt is, hogy ezek hol és hogyan fejthetik ki előnyös hatásaikat a szervezetünkben .

Ebben a rendkívül izgalmas három részes kalandban Bio Gabi lesz az idegenvezetőnk, aki a tőle már megszokott tudományos, ámbár mégis közérthető és lebilincselő stílusában hozza hozzánk közelebb ezeket az apró, de annál hasznosabb élő baktériumokat.


ALAPVETÉSEK: A BÉLFLÓRA ÉS AZ
IMMUNRENDSZER KAPCSOLATA

Ijesztő adatok


Évente körülbelül 215.000 európai veszíti el az életét vastag- és végbélrákban - Magyarországon pedig a statisztikák arányaiban még ennél is sokkal szomorúbbak.
Lakosságszámra vetítve Európában a magyar férfiak körében a leggyakoribb a vastag- és végbél daganatok előfordulása.
Pedig hosszú az út a betegség kialakulásáig, hiszen évek, sőt van, hogy évtizedek alatt alakul ki, viszont mire tüneteket okoz, sokszor már késő. Az okok között a felborult bélflóra és az állandó gyulladásos állapot is megemlíthető, amely elsősorban a rossz életmódbeli szokásokra vezethető vissza.
Mindennapos a hasi diszkomfort, például a hasmenés vagy épp ellenkezőleg, a székrekedés, amit igyekeznek a legtöbben tüneti kezeléssel a szőnyeg alá söpörni, ahelyett, hogy “újrahuzaloznák” bélflórájukat.

 




A bélflóra és a mikrobiom, és az anyatejes táplálás összefüggései

A baktériumok száma a bélcsatornában, főleg a vastagbélben jelentős. A vastagbélben (colon) tíz a tizenkettediken - tíz a tizennegyediken, vagyis több, mint százmilliárd élősejt található 1 gramm béltartalomban, amely mutatja különleges fontosságukat.
A bélben élő mikroorganizmusok között vannak hasznosak, károsak és „kétarcúak” is.
A vastagbélben élő obligát anaerob (kizárólag oxigén jelenléte nélkül életképes) fajok közé tartoznak a hasznos Bifidobacteriumok és Streptococcusok, valamint a káros Clostridiumok, köznapi néven vajsavbaktériumok.

Születéskor bélflóránk streril, majd az anyatejjel táplált csecsemők bélcsatornájában eleinte hasznos Bifidobacterium és Lactobacillus fajok foglalnak helyet (kolonizáció), majd vegyes táplálkozásra (állati eredetű és erősen feldolgozott élelmiszerek bevezetése az étrendbe okán) való áttérés során ezeket felváltják az előnytelenebb E. Coli, Streptococcus faecalis, Bacteroidies fajok, spórás baktériumok, egyéb tejsavbaktériumok és élesztőgombák. (Anyatejjel táplált csecsemőknél a hasznos
flóra aránya a flórán belül 95-98%)



Minél színesebb, annál jobb - avagy a diverzitás fontossága!

Ahány ember, annyiféle bélflóra - nincs két teljesen egyforma!

Az egészséges, egyensúlyban lévő bélflóra diverzitása gazdag. Képzeljünk el egy rétet dús fűvel és sok-sok féle vegyes virággal, burjánzó vad növényekkel. A tökéletes bélflóra ilyen, pontosabban ilyennek kellene lennie. Ehhez képest egy átlagos, nyugati életmódot követő ember bélflórája inkább hasonlít egy kiégett pusztaságra, némi gyomnövénnyel.

Ezt okozhatják kívülről bejutó baktériumok és vírusok, vagy épp ellenkezőleg, antibiotikumok is, amik elpusztítják az egészséges bélbaktériumokat. Továbbá a helytelen táplálkozási szokások, mint pl. a rostban szegény, feldolgozott, cukros élelmiszerek gyakori fogyasztása is állhat a panaszok hátterében.


Még rosszabb, amikor az emésztőrendszer egyszerűen nem jelez, se puffadás, se hasi diszkomfort, szó szerint “néma a bél”. A rostban szegény állati eredetű élelmiszerekben, feldolgozott kész ételekben és péksüteményekben gazdag táplálkozás esetében sokszor évekig, évtizedekig nincs tünet, probléma, és már csak a súlyos emésztőrendszeri daganat késői fázisában jelentkeznek a tünetek.

 

 

Cél: Az egyensúly visszaállítása és annak fontossága

Az előnyös flóra képviselői (pl.: Streptococcus, Lactobacillus, Bifidobacterium nemzettség egyes tagjai) a szérum koleszterinszintet és az érelmeszesedés esélyét csökkentik, a nyálkahártya immunitást stabilizálják, a rövid szénláncú zsírsavak termelése révén csökkentik az elhízást, a hátrányos fekál-enzimek aktivitását és a fekál-toxinok mennyiségét – ezáltal a vastagbélrák és az irritábilis bél-szindróma kialakulási esélyét – redukálják.


Az előnyös flóra továbbá visszaszorítja a patogéneket (kórokozókat), valamint az infekciók és atópiás megbetegedések (allergiák) kockázatát csökkentik. Gyulladáscsökkentő anyagokat, vitaminokat (K, B1, B2, biotin, folsav, B12) termelnek, hámosítják a bélfalat és „párbeszédet” folytatnak a bélfallal (cross-talk) a hatékony védelem érdekében.


NEM MINDEN ELŐNYÖS, AMI A BOLTOK POLCAIN "FÉNYLIK"?! 

Joghurtok, élőkultúrák, probiotikus tejkészítmények

 

Cukros "gyümölcsjoghurt a bélflóra védelmében?!

Amikor meghalljuk, hogy élő kultúra vagy, hogy probiotikumok, a legtöbbeknek a jól reklámozott “gyümölcsjoghurt”-ok ugranak be, amikből minden nap “muszáj” egyet bekanalazni a megfelelő emésztés és a bélflóra védelmében.


Hála az ügyes reklám szakembereknek, mára a savanyított, cukros, minimális gyümölcsöt tartalmazó tejkészítmények egyenesen a health-business részévé, a fogyókúra, valamint a csont- és bélvédelem zászlóvivőjévé váltak. Mindenki elhitte - és van aki még a mai napig is elhiszi -, hogy védik a bélrendszert, hiszen hirdették a reklámok és a plakátok a nagyszerű, egyedi kultúrákat.

Az ipar levédetett 1-1 nevet, majd sokáig skandálta, de tudni kell, hogy a bélrendszerben egymás mellett több tíz, sőt száz törzs dolgozik, egyet bevinni nem megoldás, ez kollektív munka.

Egy másik nagy „csavar” volt az élőflórás kifejezés elterjesztése, az ipar pontosan tudta, hogy ezek nem probiotikus, azaz nem enzim és saválló kultúrák, az élőflóra nem élte túl a gyomorsavat és pepszint, csak mi, vásárlók hittük azt, hogy igen. Sajnos viszont sosem jutottak el a bélbe.

 

Ettől függetlenül az emésztést némileg javíthatja ugyan a termék, de már nem az élő bacilus, hanem a képzett fermentumok révén, így nem teljes értékű a joghurt, hiszen pont a lényeg veszett el, és ez bizony mindig kimaradt a reklámokból is.

Hosszú évtizedek után, amikor az élőflórás joghurtok „termék életgörbéje” lehanyatlott, nagy szenzációval kihozták a probiotikus termékeket - a trezorok régóta őrizték, csak az idejüket várták, amíg az élőflórások profittermelése csökken.

A probiotikus bacik már sav-és enzimállók voltak, és bizony magas árat kértek (kérnek) értük, kis flakonokba kerültek, mutatva a jelentőségüket. Ám itt sem hiányzott a manipuláció, hiszen ki veszi meg ezt a terméket újra, ha egyszer már elszaporodott a bélrendszerében a kultúra? A túl jól sikerült készítményt tehát „visszabutították”.

Újra genetikailag módosították a bacikat, kiemelték belőlük a bélfalon való megtapadást kódoló génszakaszt, így a termékeket folyamatosan kellett használni a hatás eléréséhez, ez őrült nagy extraprofitot jelentett a gyártónak. Ekkor terjedtek el azok a reklámok, amelyek hirdették a garanciát: visszafizetik a termék árát, ha nem tapasztal valaki jó hatást és ezzel bezárult az ipari féligazságok köre.

Persze a savanyított káposztával vagy kovászos uborkával jobban járt volna a kedves fogyasztó. Az új tejipari, probiotikus kultúrák tehát „kicsusszantak” a bélből, a fogyasztókat függővé tették a termékektől (egy valamirevaló probiotikum mindig rendelkezik tapadóképességgel), nem beszélve a ma már népbetegségnek számító laktórérzékenységről, tejfehérje allergiáról, így sok esetben többet ártott, mint használt a drága és agyonhypolt termék, sajnos.

 

 

A folytatásban részletesen megismerkedünk a "probiotikum", a "probiotikus törzsek" és a "probiotikus élelmiszerek" kifejezésekkel, és azok tartalmaival. 

Velünk tartasz?