Tóth Gábor élelmiszeripari fejlesztőmérnök írása

ÉTKEZÉSSEL A BŐRVÉDELEMÉRT

Az első részben főként a bőrrel összefüggő alapismeretekkel, élettani területekkel foglalkoztunk, megfogalmazva néhány konkrét tanácsot, különös tekintettel a felhámra, valamint a hialuronsav működésére.

A bőr több rétegből áll

A bőrszövet a legnagyobb és legfontosabb ún. határszervünk, amely a belső és külső világ között nemcsak „falat” képez, hanem egyfajta kommunikációt is folytat, dinamikus egyensúlyt teremt. Mivel létfontosságú védőfeladatai is vannak, így nem csoda, hogy összeköttetésben van az idegrendszerrel, sőt a bélrendszerrel és a májjal is (pl. sárgaság).

A bőrszövet sokoldalúságát jelzi, hogy nem egy rétegből áll (mint például a nyálkahártyák), hanem a felhám alatt egy rostos irharéteg, majd egy párnás bőralja alakul ki. Ez utóbbi két réteg az anyaméhben nem az előbb említett külső, hanem a középső csíralemezből (mezenchimából) alakul fejlődik, ebből a régióból származnak a test kötőszövetei is. A kötőszövet szintén aktív szövet, amely lényeges élettani feladatokkal bír. A felhámmal az első részben részletesebben foglalkoztunk. Az irha már nem kifejezett sejtekből, hanem különböző rostok szövedékéből áll, a szakkönyvek a filc anyagához hasonlítják. Több milliméter vastag is lehet. A rostos szövedék közeit alaktalan, gél állapotban lévő fehérjék, összetett szénhidrátok és hialuronsav tölti ki.

Az ujjlenyomat

Az irharéteg részben mechanikai védelmet ad (nyomás, ütés), emellett a szövetnedvek tárolásában segít. Felszíne nem egyenes, hanem számos kiemelkedéssel tarkított, amely a felhám megtapadását segíti, egyben vérerek és idegszálak bőségesen futnak itt. Az így kialakult csigavonalszerű redőzöttség alakítja ki a minden emberre egyedileg jellemző ujjlenyomatot.

A bőralja, avagy megjelenik a zsírszövet

A harmadik, legbelső réteg a bőralja. Itt a vaskos rostokból álló sövények hálózatának közeiben elzsírosodott sejtek nagy tömegeit találhatjuk, ezek alkotják a bőrszövet alsó zsírpárnáit. A kövér emberek esetében ez a réteg kifejezetten nagy (több centiméteres) vastagságot érhet el és főként a hason, a combon, a fenéken jelenik meg. Kialakulását életmódbeli és genetikai tényezők együttesen befolyásolják.
A bőralja zsírrétegének vastagságának nyilván esztétikai jelentősége is van, de biológiai szerepe is kimutatható: hidegben szigetel, a behatások esetén kipárnáz, legömbölyíti (védi) a szögleteket és energiaraktárként szolgál.

 

Designed by brgfx / Freepik

 

Az étkezés és a bőralja dinamikus kapcsolata, a bevitt zsiradékok meghatározók

Fontos megjegyezni, hogy a bőralja nem egy passzív raktárbázis, hanem nagyon is aktív szövet: az anyagai folyamatosan cserélődnek, mozognak. Ennek a bőrvédelem területén nagy jelentősége van, mivel azt jelzi, hogy az étrenddel, életmóddal ennek a résznek az összetétele, minősége befolyásolható, különösen a rendszeresen elfogyasztott zsiradékok
összetétele révén.
Az állati zsírokat fogyasztók esetében szilárdabb, telített zsírokban gazdag lesz ez a réteg, a növényi olajok bevitele esetén pedig lágyabb, több telítetlen kötést tartalmazó zsírsav épül be ide.
Régi megfigyelés, hogy a sárgarépalé kúraszerű alkalmazásakor a bőr enyhén besárgul a béta-karotin miatt, azaz a zsírszövet felvesz egyes növényi színanyagokat.
Az élelmiszer-kutatói munkában tehát hasznos erősíteni, az ún. flavonoid-olajok bevitelét, ezek növényi színanyagokat tartalmazó olajkeverékek, amelyek értékes anyagai - a béta- karotinhoz hasonlóan - a bőrszövetbe is eljutnak (a blnce Beauty-olaj ilyen keverék).

A bőr mint vérraktár és hőszabályozó

A bőr igen jelentős anyagtömeg, ennek kapcsán felmerül a vérellátottság kérdése. Tekintettel arra, hogy a bőrszövet a külső és belső hőmérséklet között is egyensúlyt tart, nagy kihívások elé kerül. E tekintetben van szerepe a bőrszöveti vérellátásnak, amely a hőszabályozásban (hő adásában, elvezetésében, illetve a párologtatásban) főszerepet kap.
A bőr csaknem két négyzetméternyi felületével sok hőt képes leadni (kisugárzás, hővezetés révén), ezért a saját hőmérséklete nem magasabb 32 foknál. Vérkeringése a külső hőmérséklet függvényében alakul, mivel a vér mint folyadék jó hőátadó, illetve hőszállító közeg. Egy műszaki példával élve: a hőleadás során az idegkészülékek a  hőmérő, a vérerek a bordázott hűtőtest, a verejték pedig a hűtővíz szerepét játssza.
Bár maga a bőr nem igényel jelentős vérmennyiséget, mégis behálózzák az erek. Ennek részben az az oka, hogy vérraktárként is funkcionál, azaz például sportoláskor biztosítja a nagyobb vérmennyiséget, ez magyarázza az aktív élet immuntámogató jelentőségét is (több a vér mennyisége, több az immunsejt is, emellett a keringés is gyorsabb, a rendszer hatékonyabb).

A bőr melyik részében futnak az erek?

Az oxigént és a tápanyagokat szállító vér a bőralját keresztülfúró kis artériákon át érkezik a szervezetünk belső régióiból az irhába, itt is a korábban említett irha-felhám közötti egyenetlen területhez, amely gazdag érhálózattal rendelkezik. A beérkező artériás, vastagabb erek elágaznak az irha hajszálereibe és a bőrfelületen eloszlanak, táplálva a bőrszövetet. Visszafelé visszerek gyűjtik össze az anyagcseretermékeket és visszaszállítják a test belsejébe.
A felhámban nincsenek vérerek, amit az is mutat, hogy egy kisebb karcoláskor nem vér, hanem vízszerű, halványsárga savó (nyirok) szivárog a sebből. A legalsó réteg, a bőralja vastag zsírtömege sem vérdús szövet, a sebészeti beavatkozáskor csak pontonként vérzik, azokon a helyeken, ahol a jelzett érkező artériákat a sebész kése elmetszi. A bőr ténylegesen vérbő és vérzékeny része az irha.
Témánk szempontjából ennek jelentősége van, hiszen az étkezés tápanyagai ilyen módon eljutnak a bőralján keresztül a felsőbb rétegekbe, majd onnan kialakulnak a felszín felé törekvő új felhámsejtek, felhasználva az erek révén belülről érkező hasznos anyagokat, hialuronsavat, vitaminokat, nyomelemeket, flavonoidokat.

Étrend, bőrvédelem és hazai innovációk

A gabonafélék közül kiemelkedő az aranyköles és a vadköles, értékes kovasavtartalmánál (szilícium) fogva. A zab, a barna rizs, az amaránt és a quinoa is hasznos cereáliák e téren, mindegyik más-más anyagot hordoz.



A bőrbe és a kötőszövetbe akkor juthat el megfelelő mennyiségű vér, ha az erek
megfelelően tágulnak és a keringés sebessége is megfelelő. A hajszálerek, kapillárisok minősége tehát fontos, e téren a növényi színanyagok, az OPC-ék (oligeomer proantocianidok), a citrusflavonoidok, a rezveratrol, az apigenin, az arginin és a citrullin (mint aminosavak), minden bogyós termés (homoktövis, áfonya, kék szőlő, meggy, ribiszke, bodza stb.), azok magja és héjrésze hasznos a kapillárisok nyitása terén (ilyenkor a porcok is több vért, tápanyagot kapnak). A színes aszalványok is alkalmasak a bőr támogatására.
Kutatómunkánk során kialakítottunk egy apigenin és béta-glükán tartalmú készítményt, Immugenin Max néven, emellett az erek nitrogén-oxid termelését támogató Regeneráló kapszulát, illetve a növényi flavonoidokban gazdag Shield kapszulát.

 

Nem feledkezhetünk meg a C-, E- és A-vitaminról (karotinok), amelyek közismerten részt vesznek a belső antioxidáns-folyamatokban (bőrvédő krémekhez is adják ezeket), emellett a vitaminok egymást is regenerálják (a C-vitamin az E-vitamint). A sárgarépa, cékla, spenót, sütőtök, sárgabarack, sárgadinnye előnyösek, E-vitaminban az olajok és csíraolajok, valamint az olajos magvak gazdagok.
Jelentős a szerepe a nyomelemeknek, a cink, a szelén, a réz, és a mangán értékes bőr- és kötőszöveti segítők, gyakran ezek hiánya a problémák forrása. Kutatásainkban a cink, réz- és szelén hozzáadásával készült csíráztatott és fermentált lenmag jó hatásúnak bizonyult.

 

Ne feledkezünk el a vasról sem, amely az oxigénszállítást támogatja a hajszálerekben is, ezt támogathatja a cordyceps és a pecsétviaszgomba is, mint ismert segítői az oxigén- ellátottságnak.

Szintén ismert az omega-3 zsírsavak (alfa-linolénsav és a DHA, EPA) szerepe, így például az algaolaj, a lenmagolaj vagy a feketecsalánmag-olaj a bőrben is jótékony védő mechanizmusokat indukál, javíthatják a bőrszövet stabilitását, egyben lágyabbá teszi annak eloszlását és könnyebbé a nyirokkeringést.

 

Természetesen a többször említett hialuronsav (mint nem kötődő diszacharid-lánc) adása is előnyös, funkcionális élelmiszerek vagy étrend-kiegészítők formájában. A hialuronsav nem csatlakozik az ún. tengelyfehérjékhez (ez itt  agy előny), így segítheti az egyenetlen felületű kötőszövet jobb eloszlását a szubkután (bőr alatti) szövetben, a rostok között.

 

Újabban a kutatások homlokterébe került számos különleges és igen értékes extra szűz növényi olajfajta (az algaolaj mellett), amelyek bőrtámogató tulajdonsággal bírnak (pl.: kivi-, paradicsommag-, argán-, uborkamag-, feketeribiszkemag-, lenmagcsíra-, meggymag-, csipkebogyómag-olaj). A jövő kutatásai bizonyára ezeknek is mind mélyebb hasznosságát fogják feltárni. (Ehhez kapcsolódó fejlesztésünk: Beauty olaj.)

Végezetül említeni lehet az elhízás csökkentését, amely közvetve hatással lehet a bőrszövetre, bár a bőrszövet alatti zsírréteg csökkentése szép kihívás a hölgyek számára, kitartó igyekezetet és célzott gyakorlatokat igényel.

A bőr és a kötőszövet (cellulit) kérdésével többféle oldalról foglalkozunk a későbbiekben is.