Tóth Gábor élelmiszeripari fejlesztőmérnök írása
KALANDOZÁSOK A BŐRÜNK KÖRÜL
Bele sem gondolunk, hogy mennyi mindenért lehetünk hálásak a bőrünknek, legnagyobb szervünknek, ami átlagosan 1.5-2 négyzetméter felületű és akár testtömeg arányunk 15%-át is kiteszi.
A bőr felelős az érzékelésünkért; több millió idegvégződés található benne, amelyek érzékelik a hőt, a hideget, a fájdalmat, a nyomást és az érintést. Van saját védekező rendszere is, a bőr felülete folyamatosan termel egy természetes antibakteriális anyagot, a lipideket, amelyek segítenek megvédeni a bőrt a fertőzésektől. A bőr pigmentjei (melanin) határozzák meg a bőrünk színét, és segítenek védeni a bőrt a napfény káros hatásaitól.
A bőrünk folyamatosan megújul: az epidermisz felső rétege körülbelül 4 hetente cserélődik ki, az elasztin és a kollagén fehérjék segítenek a bőrünknek megőrizni a rugalmasságát és a feszességét.
Hogy hogyan függ össze kültakarónk az étkezésünkkel és az életmódunkkal? Erről Bio Gabi mesél nekünk egy két részes cikksorozatban, amely roppant érdekesnek és edukatívnak ígérkezik.
Tarts velünk te is, és "szedd ráncba" magad velünk!
EGYENSÚLY A KÖRNYEZETTEL ÉS AZ ÉTRENDDEL: A BŐR- ÉS A KÖTŐSZÖVET VÉDELME 1. RÉSZ
Érdekességek a bőr működésével kapcsolatban, különös tekintettel a felhámra. A bőr-agy tengelytől a "küklopszfalakig".
A bőr: a csendes hős
A bőrszövet sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint ahogy legtöbbször gondoljuk. Természetesnek tartjuk, hogy van, sőt elvárjuk, hogy minél szebb, simább legyen. A tükörben reggelente szemléljük az arcunkat, megijedünk, ha kialakul egy pattanás vagy kelés.
Ha mikroszinten látnánk, mennyi harcot vívnak meg a bőrszövet sejtjei minden nap, meglepődnénk. Mindig azok a szervek hordozzák a nagy terheket, amelyek határterületen találhatók. Közülük a bőr kitettsége a legnagyobb, de említhetnénk a szájüreg, az orr-garat és szem nyálkahártyáit, vagy a tüdőt és természetesen az emésztőrendszert.
A bőrünk kitartóan már az anyaméhtől kezdve védelmet ad, egészen életünk végéig, mintegy hősként állva a sarat a külső környezet (és a belső hatások) viszontagságaival szemben.
A külső és belső világ határán
A bőrszövet a külső és belső világ között képez védelmi bástyát, ún. összekötő szerv. Nem passzív, bár elsőre pusztán az elhatároló szerepét látjuk. A régi világok embere azt gondolta, hogy a bőr testünk puha anyagainak felszínen történő beszáradása, megszilárdulása révén keletkezik, annak érdekében, hogy védőburkot képezzen a belső szövetek körül. Ma már persze komoly tudományos eredmények vannak, rengeteget tudhatunk a bőrszövetről.
Aktív kommunikáló, „intelligens” szervről van szó, amely hihetetlenül sokoldalú munkát végez. Amikor ezeket megismerjük, más szemmel tekintünk a bőrünkre és bizonyára jobban óvjuk, becsüljük, segítjük a munkáját.
A bőr kifejlődése és az agy (ideg)-bőr tengely
A bőr kialakulása az anyaméhben érdekes terület. A bőrsejtek kezdeményei már ott vannak a megtermékenyített petesejtben, a bőr legelső őse már a differenciálódás kezdetén megjelenik. A piciny, gömb alakú sejtrétekből ezután a felhám alakul ki.
Itt meg kell jegyezni, hogy ugyaninnen indul a központi idegrendszer fejlődési vonala is, majd ebből a csíralemezből fejlődik a minden kormányzást és szervezést végző agyvelő is.
Úgy is mondhatjuk, hogy a bőr és az agyi-idegi rendszer azonos alapokra épül, majd nyilván elindul a kétfelé ágazó szaporodás. Ez jelzi a bőrszövet idegi összefüggéseit és a testi érintés jelentőségét a születéstől kezdve, emellett szintén az ún. agy-bőr tengely létezését.
A felhám mellett az irha és a bőralja rétegeket is finom idegrostok hálózzák be, amelyek ún. végkészülékekkel (szabad szálakkal) egészen a külső hámrétekig felhatolnak. Ezek az idegszálak tartják fenn a bőr összeköttetéseit az agyvelővel és a vegetatív idegrendszerrel. Így a bőrszövet a külvilágból jövő ingerek érzékelésének legfontosabb eszközévé válik, emellett a belső parancsokat is végre kell hajtania és üzeneteket közvetítenie kifelé. Ez a fajta külső-belső érzékelés teszi a bőrt igazán különleges szervvé, amely a két tér között állandó egyensúlyt biztosít.
A mindig mozgásban lévő felhám, mint legkülső védelmi vonal
A felhámot a szakma küklopszfalhoz szokta hasonlítani, ez utóbbi egy olyan ősi építmény, amelynél szabálytalan alakú köveket kötőanyag nélkül illesztenek egymáshoz. A felhám folyamatos formálódás alatt van (anyagi és alaki értelemben), és a mélyebb sejtrétegekből (alaprétegből) folyamatosan jutnak a felszínre (szaruréteg), majd leválnak láthatatlan, finom darabkák formájában.
Legbelül még hengerded alakúak, majd sokszöggé alakulnak, a végén pedig lelapulnak, majd anyaguk egy része szaruvá, más része zsírszerű anyaggá változik. Ez utóbbi folyamat során a felhámsejt élettelenné válik és társaival együtt a felszín legkülső szarurétegét képezi.
A felhám sejtjei tehát folyamatos mozgásban vannak belülről kifelé (alulról felfelé), miközben anyagi és alaki változáson mennek át, végül elszarusodnak és leválnak, majd helyüket más alulról érkező sejt veszi át.
Az alaki változáson túl lényeges a hám sejtjeinek anyagi változása is: mozgásuk közben az eredetileg kocsonyás, vízben gazdag, élő állapotukból vízben szegény, zsíros, szívós, élettelen szarulemezekké alakulnak, a fehérjék helyébe pedig zsiradékok kerülnek.
A hámsejtek összeköttetése
A hámsejteket az alaprétegtől a szarurétegig igen sűrűn átszövik az ún. hámrostok (tonofibrillumok). Ezek rendkívül finom és erős gélállapotú fehérjeszálak, amelyek összekötik a korábban említett "küklopszfal-sziklákat", biztosítva ezzel a rugalmas, de stabil kapcsolódásukat, kohéziójukat.
Hámszövet és étrend
A hámsejteknek ezt az említett sokrétű alaki és anyagi változását természetesen a DNS irányítja, ám az étrend és az életmód szerepe is tetten érhető a folyamatban, mivel a sejteket felépítő elemek fehérjék, aminosavak, hialuronsav és víz.
Az elszarusodás, a belső fehérje-, víz-, illetve zsírtartalom változását (ide értve a zsírsavak összetételét is), a kocsonyás anyag szerkezeti átalakulását az étkezéssel bevitt alkotók, aminosavak, érvédők, vízmegkötők, omega-3 zsírsavak közvetlenül befolyásolják.
A szakma felhívja a figyelmet a megfelelő fehérjebevitelre, itt az aminosavak összetétele a döntő, mivel alapvetően nem nagy mennyiségű, hanem jó minőségű proteinek szükségesek (komplettálás). A növényi alapanyagok között kiemelkedők a köles és vadköles, a hajdina, a zab, a barna rizs, a quinoa, a lenmag, a kendermag, a napraforgómag, a chiamag, az olívabogyó és az algák.
A kovasav, a hialuronsav, a C- és B-komplex vitaminok, valamint a polifenolok, flavonoidok (növényi színanyagok) és a hajszálérkeringést segítő anyagok említhetők.
A bőrszövet közvetítő szerepet játszik a bélrendszer és a máj-epe terén is (ismert az epezavar esetén megjelenő sárgaság), így ez utóbbi szervek védelme egyben a bőr javulását is maga után vonja.
Természetesen az életmód egyéb belső és külső tényezői (vízivás, antioxidánsok, sport, alvás, külső bőrvédelem, vízkezelések, masszázs, szauna és egyéb házi terápiák) is hatással vannak a felhámra.
Az arcbőr fokozott öregedésének, azaz a hialuronsav fokozatos eltűnésének a lassítása
Ismert, hogy a kor előrehaladtával a bőr felhámjában a hialuronsav-tartalom csökkenni kezd, tűnik el, ugyanakkor az alatta lévő irharétegben még a hialuronsav megtalálható. Ezt a csökkenést az intenzív, hosszan tartó napfény tovább fokozhatja.
Megfigyelték, hogy a napfény fokozott UV-sugárzásának a hatására a bőr kismértékben hialuronsavat kezd termelni, amelyet a bőrben végbement apró eróziók, sérülések belső gyógyító folyamataival magyaráznak (a hialuronsav részt vesz a kollagének képzésében és a szabad gyökök elleni harcban is).
Tulajdonképpen hasonló jelenség zajlik le, mint sebgyógyuláskor és a sima, ráncmentes hegek kialakulásakor. A tudomány számára e jelzett folyamat hasznos visszajelzés, mivel igazolhatja azt a tézist, hogy a hialuronsav komoly védelmi bástyát, támogatást jelent a bőr számára.
A bőr említett öngyógyító, reparációs mechanizmusa idővel szintén veszít a sebességéből, ilyenkor a bőr gyorsabban kezd öregedni, amely a napsugárzásnak jobban kitett helyen, különösen az arcbőrön jelenik meg. Nem véletlen, hogy az arc védelme kitüntetett szerepet kap a kozmetikumok terén is, és a helyes életvitel, étkezés az arcbőrt is „megújíthatja”. Azt is kimutatták, hogy a hosszú láncokba, polimerekbe rendeződő hialuronsav az életkorral rövidülni kezd, amely a bőr víztartalmára hatással van, annak kiszáradását, öregedését gyorsítja, így a hialuronsav pótlása előnyös a bőrszövet felső rétegeinek hidratáltsága terén.
Blnce innovációk a bőr, a haj és a köröm védelméért
A bőrszövet védelmére nézve ma már számos kutatómunka és tapasztalat áll rendelkezésre. A fejlesztések során igyekeztünk a legkomolyabb párosításokat alkalmazni, amelyek együttesen hatékonyan segíthetik a bőr, a haj és a köröm normál állapotának fenntartását.
Ennek érdekében a hialuronsav-C-vitamin-B12-vitamin-alga tengely mentén haladtunk (Beauty kapszula), valamint egyedi olajokból létrehoztunk egy flavonoid-olajkeveréket is, omega-3 beállítással (Beauty-olaj).A shake-alapok terén a csíráztatott és fermentált lenmag és köles hatásait aknáztuk ki, csíráztatott barnarizs-liszt és zabliszt, flavonoidok (áfonya, gránátalma, homoktövis, bodza), probiotikus kultúrák, élesztőben szervesen kötött cink, réz és szelén, emellett szintén hialuronsav (nátrium-hialuronát) adása mellett, ez a Beautyshake 5in1 innováció.
Kattints a képre a teljes Beauty kollekcióért!
Bevezető - Kalandozások a bőrünk körül: Veres Anita - blnce.hu
A bevezetőhöz kapcsolódó források:
A bőr rétegei: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK470321/
A bőr érzékelése: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6220888/
A bőr védekező rendszere: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3535073/
A bőr pigmentjei: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2671032/
A bőr megújulása: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5684939/
Az izzadás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3839005/
Az elasztin és a kollagén: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3583891/