MIT ESZIK MAJD A JÖVŐ EMBERE?
Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy vajon mit eszik majd a jövő embere 10-20-50-100 év múlva?
Merre visz az út a junk foodok és üres kalóriák világából? Kiaknázott termőföldek, szennyezett levegő, beteges, GMO takarmányon tartott állatok? Harc az ivóvízért? - Ezek a kifejezetten pesszimista kilátások.
Ám mégis ott van az út, a lehetőség, az olyan kiaknázatlan területek az értékes növények felé fordulva, ahol az élet képes lehet utat törni magának, ha hagyjuk, sőt, ha a tudomány eszközeivel mindezt szakértelemmel felkaroljuk és megtámogatjuk.
AZ OPTIMISTA FORGATÓKÖNY ÉS SZEMLÉLET - ÁTLÉPTÜNK EGY ÚJABB HATÁRT!
Hiperélelmiszerek - Hyperfoods - Az új fogalom. A blnce funkcionális élelmiszereivel szó szerint egy új dimenzióba léptünk a táplálkozás tudomány világában. Szakmai vezetők, Tóth Gábor bevezette a "hiperélelmiszer" fogalmát a táplálkozástudományba - sőt, érdemes a köznyelvben is elsajátítani -, ami még jobban kifejezi fejlesztéseink tartalmi értékeit és azoknak az eljárási technológiáknak a sorozatát, amelyekkel megalkotjuk őket, hogy a lehető legtöbbet nyújthassuk Neked!
Blnce.
Természet.
Tudomány.
Neked.
Tóth Gábor legújabb, lebilincselő írásában bemutatja a hiperélelmiszereket
A TUDOMÁNYOS TÁPLÁLKOZÁS ÚJABB LÉPCSŐJE: HIPERÉLELMISZER - HYPERFOOD
Orvosi célétrendek, mesterséges intelligencia által írt receptek, valamint a natúrtáplálkozás új irányai.
Átléptünk egy újabb határt...
A növényi alapú táplálkozás az elhízást és egyéb krónikus, nyugati civilizációkat érintő betegségeit megelőző és terápiás szerepe ma már elvitathatatlan. A klinikum olyan mennyiségű tudományos bizonyítékkal szolgált a 2000-2022 közötti időszakban e téren, amelyeket feldolgozni is szinte lehetetlen. (Dr. Michael Greger - nutritionfacts.org, Dr. Dean Ornish, Dr. Doug Graham, Dr. Joel Fuhrman, Dr. Caldwell Esselstyn munkásságai, csak, hogy a legkiemelkedőbb szaktekintélyeket említsük.)
Ma már nem az a kérdés, hogy előnyös-e a növényi alapú étkezés, hanem hogy ezt pontosan hogyan, milyen alapanyagokból építsük fel ahhoz, hogy a lehető legjobb életminőségben élhessünk. Ez az újabb szakmai kihívás, a tudomány tehát máris szintet lépett.
A SZUPERÉLELMISZEREK - SUPERFOODS - MINT BÁZISOK
Vannak olyan növények, amelyek szuperélelmiszereknek (superfoods) számítanak, ezekre az a jellemző, hogy kifejezetten magas az egészségvédő és regeneráló faktoruk, illetve egyszerre több kiemelt védőanyagot hordoznak nagyobb mennyiségben.
Ide tartozik például a köles és vadköles, a hajdina, az amaránt, a kendermag, a chiamag, a fekete színű bogyós gyümölcsök nagy része (főként aszalva), a homoktövis, a goji bogyó, a szezámmag, a paradió, a feltárt lenmag, a csicseriborsó és egyes (színes) babfajták, a savanyított káposzta, a cékla, a kápia paprika, a zöldséglevek, az olívabogyó, a sörélesztő, az algák, az aloe, a maca, a csicsóka, a karob, a laska, shiitake és más gombafajták, és még lehetne sorolni. Minden növény hasznos, de nem minden növény szuperélelmiszer, csak azoknak egy része.
Minél több ilyen szuperélelmiszer szerepel az étrendünkben, annál jobb életminőségre számíthatunk. Nagyjából így foglalható össze egy mondatban az elmúlt 20 év kutatása.
A SZUPERÉLELMISZERT IS LEHET FOKOZNI?!
Van azonban egy új szakmai lépcső, ez pedig a hiperélelmiszerek. Itt két fő irányba halad a tudomány: az orvosi célétrendek és a (funkcionális) natúrtáplálkozás felé.
Az orvosi célétrendek mint trendek – egyénre szabott élelmiszer-útlevelek
Mik azok az orvosi célétrendek? Ezek a modellek főleg daganatok megelőzésére és kezelésére fókuszálnak. Mivel a rákos megbetegedések mintegy 40%-a megelőzhető helyes étkezéssel (igazolt adat), az orvostudomány és a gyógyszeripar szeretné felhasználni a rákmegelőző és terápiás hatóanyagokat (ezeket most a gyógyszerészet alkalmazza), amelyekkel élelmiszereket dúsítanának.
A jövő afelé mutat, hogy az emberek genetikai státuszának függvényében mindenki egyénre szabott „élelmiszer-útlevelekkel” fog rendelkezni, amelyhez külön étrendi ajánlássort lehet kapcsolni. Ez persze ma is működik - úgy hívják: személyes tanácsadás - de ezt jóval komplexebben, professzionális elemzésekkel képzelik el.
Matematikusokat és programozókat bevonva létrehoztak egy „önképző” mesterséges intelligenciát, hálózati információ-analizáló platformot, amelyben a szoftverek folyamatosan elemzik a megjelent akkreditált szakirodalmak ezreit (főként a klinikailag jóváhagyott rákellenes hatóanyagok terén) és újabb formulákra, élelmiszer-összeállításokra tesznek javaslatot, sőt azt is meg tudják állapítani, egy adott „útlevéllel” rendelkező egyénnek egy összetett élelmiszer milyen valószínűséggel adhat segítséget.
A HÍRES "110-ES LISTA" - AVAGY AZ ANTIOXIDÁNSOK ELIT ALAKULATA
Az eddig feltérképezett 7962 rákellenes hatóanyag közül leválogattak 110 különleges vegyületet (lásd az angol cikk 3. ábráján a kördiagrammot), ezek képezik ma a védelem elit alakulatát.
Jelen van közöttük a lenmagcsírában képződő xilánoktól kezdve az apigeninen (búzacsíra, kamilla) át számos gyógygomba- (ergoszterol), zöldség- és gyümölcs-hatóanyag, egyes zsírsavak, proantociánok (magolajokban lévő tanninok, piknogenol-fenyőkéregben), a likopin (paradicsom), a kurkumin, a kvercetin, a mirecitin (bogyósok), számos izoflavonoid (genisztein: szója), a szolamargin és a szolaszonin (csucsorfélék: burgonya, paprika, paradicsom, padlizsán), a tea flavonoidjai, a ferulsav (ananász, narancs, áfonya), a galluszsav (shiitake, fenyőkéreg, tealevél), a katechin (lóbabkorpa), klorogénsav (napraforgó), kávésav (zöldség, gyümölcs, kávé)
A kutatók gyűjtésekor hangsúlyt kaptak a flavonoidok, a terpenoidok és a polifenolok, mivel ezek védelmi hatékonysága a legnagyobb.
Természetesen az említett 110 vegyület szinergenciában (egymást erősítő hatással) együtt dolgozik a második és harmadik vonalas antioxidánsokkal, azaz a rezveratrollal és az egyéb számtalan gyökfogó anyaggal, a kérdés tehát még a tudomány számára is feladja a leckét. Nem véletlen, hogy a növényekben természetes módon párhuzamosan vannak jelen a különböző védőanyagok, a mintát tehát érdemes a természetből venni.
ÉLELMISZER TÉRKÉPEK, AVAGY GUIDE-OK MEGALKOTÁSA
Az említett 110-es lista hatóanyagait egy "élelmiszer-térkép" létrehozására használják a belátható jövőben, amelyben az egyes alapanyagok rákellenes potenciálját a bennük található daganatok képződését gátló molekulák száma határozza meg.
Minél több ilyen vegyület található egy élelmiszerben (fajtájukat és mennyiségüket tekintve is), annál kedvezőbb lesz az adott étel rákellenes hatása.
Például amikor ajvárt, zakuszkát vagy lecsót készítünk, a gabonákhoz hüvelyeseket eszünk, a különböző védőanyagokat elegyítjük, és maga a változatos növényi étkezés (komplettálás) elve is ezt szolgálja (az ételhez adott sörélesztő, alga, csalánpor, zöldárpa-fű, lucernafű, aszkorbinsav, szezám- vagy kendermagliszt, szőlőmag-őrlemény stb.).
Az említett szoftverek fejlesztése a mai napig nagy erőkkel folyik. A szakma azt tervezi, hogy ezek a mesterséges intelligenciák adnak majd élelmiszer-tudományi és főzési tanácsokat a jövőben, mivel sokkal hatékonyabban, gyorsabban és pontosabban ki tudják értékelni a klinikai publikációkat (a megfelelő kulcsszavak alapján), mint a szakértők, és kisebb az emberi tényező vagy részrehajlás szerepe. Megjegyzés: nyilván kérdés, mennyibe fog mindez kerülni és kik fogják tudni elérni.
A HIPERÉLELMISZEREK MÁSIK ÁGA: A NATÚRTÁPLÁLKOZÁS SORÁN ALKALMAZOTT, TERMÉSZETESEN SZINTETIZÁLT VEGYÜLETEK
A hiperélelmiszerek másik hatalmas iránya nem orvosi és gyógyszerészeti jellegű, hanem a natúrtáplálkozással összefüggő terület. Ebben az esetben sem megelőző, sem terápiás hatás nem állítható (csak amit az EU rendeletek megengednek), de ugyanúgy klinikai háttérrel működik.
Itt jelenleg a növényi szuperélelmiszerek koncentrálása (vákuumsűrítés vagy szárítás) és egyes hatóanyagok természetes, enzimes feldúsítása történik. Ami nem szuperélelmiszer, azt nem érdemes sűríteni, például: az almasűrítmény (nem szuperélelmiszer) élettani hatása csekély, inkább édesítőanyag, de egy áfonyalé vagy bodzalé vákuumsűrítménye felettébb értékes flavonoidforrás, tudományos modellanyag.
KIAKNÁZZUK A MAGVAK ÉS A HASZNOS MIKROORGANIZMUSOK ENZIMJEIT!
A natúrtáplálkozásban a növények és a mikrobák saját enzimeivel dolgozunk. Ilyen értelemben az enzimes antioxidáns-termelésnek két természetes módja van: a csíráztatás és a tejsavas fermentálás. (Nyilván a biotechnológia ezt nem bízza a természetre, önmaga gyárt enzimeket, hormonokat, vitaminokat, adalékanyagokat gombákkal és baktériumokkal, így készül számos gyógyszerféle, antioxidáns és adalékanyag is.)
A natúrtáplálkozási modell szintén felhasználja az előbb említett 7962-es nagyobb és a 110-es szűkebb „elit antioxidáns” listát, és így állítja össze az étrendet (teljes értékű növényi étkezés, TÉNÉ). Az ennél is komolyabb szakmai út során pedig megpróbálnak e vegyületekből, védőanyagokból minél többet szintetizálni a növényekben (nem ipari biotechnológiai úton).
A gabona-, a hüvelyes és az olajos magvaknál ez csíráztatással, minden növény esetében pedig tejsavas fermentálással történhet, nyilván nem mindegy, hogy mely törzsekkel, mivel más-más a mikrobák anyagcseréje, enzimkészlete, rostbontása.
Ismert, hogy például apigenin termelődik a búzacsírában (de ott van a kamillakivonatban is), GABA- és oryzanol a barna rizsben és a zabban, arabinoxilánok a lenmagban és számtalan egyéb polifenol, flavonoid és terpén, izoflavonoid, antioxidáns szerves sav képződik e két természetes eljárás során. A fekete kömény, a földimandula, a fermentált rizskorpa, a lóbab és a gyógygombák poliszacharidjai szintén izgalmas kutatási területek, hatásaik a színes gyümölcsökkel és gyógynövényekkel együtt jól kifejeződnek.
ÍGY LESZ HIPERÉLELMISZER A SZUPERÉLELMISZERBŐL!
A szuperélelmiszerek értéke tehát 8-10-szeresére emelhető enzimes úton, illetve olyan új vegyületek termeltethetők, amelyek a növényben eredetileg nincsenek jelen. Ez az a tudományos út, ami elvezetett az ún. hiperélelmiszerek nem orvosi, hanem natúrtáplálkozási jellegű elindításához napjainkban.
Ha ismerjük és jól társítjuk a szuper- és hiperélelmiszereket, olyan új, védő hatású táplálkozási modelleket (célétrendeket) alakíthatunk ki egyénileg, amelyek nem versenyeznek a gyorséttermi és üzleti junk food-okkal és egy jóval egészségesebb társadalom képét vetítik elénk.
A szuper- és hiperélelmiszerek innovációi várhatóan az orvosi-gyógyszerészeti kutatói szférában maradnak a jövőben, mivel ezek rendszeres bevitele által ún. "egészségrobbanás" jönne létre, amit a világ jelenlegi gazdasági egyensúlya nem bírna el.
"A BLNCE kutatási program egyik fő célja: természetes alapú hiperélelmiszerek előállítása és alkalmazása a mindennapi natúrtáplálkozásban
A blnce kutatási modellekben a hiperélelmiszerek széleskörű előállítására törekszünk szuperélelmiszereknek számító, magas tápértékű teljes biomagvakból, a csíráztatás és a sokoldalú tejsavas fermentáció együttes és tudatos alkalmazása révén.
A szakmai munka még itt sem áll meg, mivel a késztermék nemcsak „hyperfood”, hanem szimbiotikus (pre és probiotikus), valamint metabiotikus tulajdonságokat is hordozó mátrixok vákuumszárított formái, amelyek a 72 órás fermentálás előtt egy első, majd a beszárítás után egy második probiotikus beoltást is kapnak. Ezeket a tudomány peribiotikumoknak nevezi."
A BLNCE INNOVÁCIÓI MEGELŐZTÉK A KORUKAT
- Ilyen értelemben a BLNCE kutatómunka során vegán, peribiotikus hiperélelmiszerek állnak elő, méltán nevezhetjük ezeket a jövő tápanyagforrásainak.
- A termelés és a gyártás környezettudatos, vegyszermentes, megfelel a legújabb szakmai elvárásoknak, biológiai érték terén pedig a kiindulási alapanyagok értéke mintegy megtízszereződik, az antinutritív anyagok pedig elbomlanak.
- Ilyen eljárással jött létre a Slim Flash és az Immunshake 5in1 család, a Beautyshake, valamint a Seniorshake, és a palettát a jövőben tovább bővítjük.
- Természetesen nem várható egy-egy növénytől, hogy egyszerre több száz antioxidánst megtermeljen, de számos fajtájukat képesek előállítani. Minél többfajta magot vonunk be a kutatómunkába, annál sokoldalúbb csíráztatási termékek és metabiotikumok alakulnak ki az ún. szimbiotikus vagy biomasszában, így változatos innovációk alakíthatók ki.
- Azokat a különleges antioxidánsokat, karmester és edukátor vegyületeket, kötőszöveti védőket, valamint vezető kultúrákat, amelyeket ennél is nagyobb mennyiségben ajánlunk mindennapi használatra, új generációs étrend-kiegészítők formájában is megjelentetjük, meghatározott mennyiségi adagolás szerint (Immugenin Max, ProMax, gyógygombák, Regeneráló és Beauty kapszula, növényi kivonatok).
Tehát a blnce az élelmiszer-fejlesztői munkában hasznosította ezt a tudásanyagot és több természetes technológia kombinációjával jutott el a jelenleg ismert legkorszerűbb növényi (vegán) hiperélelmiszerekhez, amelyek magvakból (gabonákból, olajos magvakból, hüvelyesekből) vákuumtechnológiával készülnek, egyéb természetes élelmiszerek, szárított gyümölcs- vagy zöldség szuperkoncentrátumok, vitaminok és szerves nyomelemek, prebiotikus anyagok és probiotikus kultúrák hozzáadásával.