Tóth Gábor írása
A néhány éve végigsöprő gluténmentes láz után, az arra nem érzékenyek kezdenek végre visszatalálni, a teljes értékű növényi étrend térhódításának köszönhetően a teljeskiőrlésű, durum illetve ősgabonákhoz, és előszeretettel használni őket.
Valóban, ezek az értékes magok rengeteg kincset rejtenek magukban!
AZ ÉRTÉKESBŐL MÉG ÉRTÉKESEBBET, A TELJESBŐL MÉG TELJESEBBET ALKOTNI
A BLNCE tudományos munka természetes, koncentrált, növényi alapú élelmiszerek fejlesztése céljából jött létre, ahol több hazai kutatócsoport találkozott. A 2016 óta zajló szakmai tevékenység kulcselemei a csíráztatás és tejsavas fermentálás révén előálló, vákuumszárított őrlemény-keverékek. Ez utóbbiakat nagyítjuk ki ebben a cikkben.
MIBEN MÁS EZ A TUDOMÁNYOS MUNKA?
A kutatásaink célja az volt, hogy növényi alapú, élő, aktív, meghatározott körülmények között csíráztatott és fermentált teljes bio magvak keverékéből shake-alapokat hozzunk létre, tudományos háttérrel, laboratórium mérésekkel. Bizonyos értelemben úttörőmunkáról beszélhetünk, hiszen nincs nagy múltja ennek az eljárásnak a világon (kisüzemi szinten), jóllehet az emberiség régtől fogva ismeri ezt a módszert.
A reformtáplálkozás előretörésével az otthoni csíráztatás itt-ott jellemzővé vált (gabonák, hüvelyesek, retekmag, lucernamag stb.), széles körben azonban nem terjedt el, mivel a friss csírák nem eltarthatók, igényesek, érzékenyek a környezeti hatásokra, időt, energiát, tapasztalatot igényel a módszer.
A tejsavas erjesztést vagy fermentálást szintén jól ismeri az emberiség, és alkalmazza is főleg egyes zöldségfélék esetén (savanyított káposzta, kovászos uborka). Gabonafélék laktofermentálása azonban elvétve, néhány nemzet kultúrájában van csak jelen és főleg a böjti időszak jellemzője volt régen (pl. cibere, borscs, csorba, keleten ismert a kimchi és a mizo is). Olajos magvak és hüvelyesek (pl. borsófélék) fermentálása eddig nem volt jellemző.
A BLNCE program újszerűsége abban áll, hogy egyrészt megoldotta a csíráztatott magvak hosszú eltarthatóságát (korszerű vákuumszárítás révén), sőt úgy teszi ezt, hogy közben a termék nyers (enzimaktív) marad, nem sérül, sőt sokszor értékesebb lesz a kiindulási magvakhoz képest.
Másrészt olyan alapanyagokkal dolgozik, amellyel nem, vagy csak nagyon ritkán dolgoztak, ilyen céllal: lenmag, napraforgómag, kendermag, földimandula, barna rizs, quinoa, tönköly, zab, hajdina, zöldborsó stb.
Ez utóbbiakat csíráztatásnak és fermentálásnak is alávetjük, ilyen módon kiemelkedő biológiai értéket hozva létre. Egyes magvak korparészét külön fermentáljuk az eljárás során (pl. barnarizs-korpa), ezáltal feltárt, jól felszívódó növényi szuperélelmiszerek jönnek létre. A kutatási programban a kétszeri fermentálással is dolgozunk, azaz a csíráztatás elején és végén is beoltásra kerül a mátrix. Az első fermentálás a technológia közben, a második az emberi szervezetben végzi el értékes munkáját, mintegy szimbiotikumot (pre- és probiotikumot) alkotva.
KEZDETEK ÉS AZ ELSŐ MEGEPETÉSEK
Amikor az első keverékkel kész lett a fejlesztőcsapat, az eredményeken módfelett meglepődtünk. A tesztelés során az energikusság, a teljesítmény, a szellemi erő és a kedélyállapot (lelki egyensúly) jelentősen javult. Azt a szakirodalmak is jelezték, hogy vitalizáló, energetizáló tulajdonsága van (különösen a szintetizálódó B-vitaminok révén), de úgy láttuk, várakozáson felüli eredmények tapasztalhatók.
Az élsportolóknál ugyanez történt, több olimpikont és versenysportolót is bevontunk a kutatási programba, és egyértelműen javították a sportteljesítményt és állóképességet, aktivitást és egyensúlyt adtak a modellanyagok a sportolóknak.
A vákuumszárított és tejsavasan erjesztett, nyers csíraőrleményekben olyan szellemi és fizikai állóképességet fokozó molekulákat találtunk, amiket máshol kapszulás vagy tablettás formában hoznak forgalomba (GABA, oryzanol, B-vitamin komplex, számos prebiotikum, probiotikumok egysége stb.).
Ugyanakkor e termékekben ezek nem külön, hanem együtt jelentek meg, és ez a fajta ún. koktél-hatás okozta a kiemelkedő eredményeket. A funkcionális csíramátrix (ún. biomassza) önálló biokémiai egységet hozott létre, azaz a képződő többszázféle vegyület tökéletes arányokba rendeződik a gyártás során, egymáshoz képest. Olyan, mintha követné az egyik vegyület a másik képződését és támogatják vagy fékezik egymást, annak érdekében, hogy tökéletes biológiai összhang jöjjön létre a végén.
Rá kellett jönnünk, hogy bár próbáltuk „emberi kéz által” irányítani a folyamatokat, a minél kedvezőbb eredmény érdekében, az „anyag életre kelt” a gyártáskor szinte szó szerint, és önállóan kezdett működni, „képződni”, előállni, azaz a természetes egyensúlyi folyamatok vették át az irányítást. Ez persze a kutatásnak nemhogy használt, de olyan új modelleket eredményezett, ami előtt magunk is csodálkozva álltunk. Egyszerűen meg kellett adni a kereteket a szintézishez (biokatalizáció, biotranszformáció), és megfelelő körülmények között az élő mátrix munkához látott és multiplikálta, megsokszorozta az antioxidáns hatóanyagokat enzimek révén. A hozzáadott szerves nyomelemek (cink, réz, szelén) tovább segítették ezeket a mechanizmusokat.
AZ EHETŐ NÖVÉNYO MAGVAK - A MI APRÓ HŐSEINK
A laboratóriumi vizsgálatok feltűnően magas vitamin, nyomelem és fitoaktív anyag tartalmakat jeleztek a csíráztatott magban. A kutatócsoport csíráztatásra specializált szakértői pontosan megmérték, melyek azok a körülmények és mennyi az az időtáv, amikor a legmagasabb a védőanyagok mennyisége, hiszen ekkor kell a gyártást megállítani és a terméket vákuumban beszárítani. Az elmúlt éveknek az alaposan kicsiszolt technológia révén elmondható, hogy maximális antioxidáns-mennyiség szintetizálódik a magvakban a dehidratálás (szárítás) előtt. Természetesen a magvak által - saját maguk védelme érdekében - képzett vegyületek az emberi szervezetre is igen jótékony hatással vannak, kiemelten az immunrendszerre, keringésre, agyi-idegi folyamatokra, éhség-jóllakottság mechanizmusra, szénhidrát- és zsíranyagcserére (súlycsökkentés), sportteljesítményre, a haj, a köröm és a bőr állapotára stb.
De miért termelnek ennyiféle és ilyen hatalmas mennyiségű védőanyagot a csíráztatott magvak?
Nyilvánvalóan azért teszik ezt, mert a nyugvó mag nedvesség hatására készül a földből való kibújásra, amihez jelentős erőre és nagy állóképességre van szüksége: a sérülékeny csírakezdemény kilép az esőbe, szélbe, viharba, hidegbe vagy forróságba, ki van szolgáltatva az időjárásnak, hőmérséklet-különbségnek, páratartalomnak és egyéb környezeti hatásoknak. Ez számára nagyon nem játék, és csak egy élete van, tehát nem hibázhat. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a mag a stabil védelmi bázisait a feladta a csírázás során, azaz elbontotta az eredeti „kerítéseket” (antinutritívok, gátlóanyagok: lektinek, tripszin-gátlók, fitátok), ezért egyetlen lehetősége maradt: az azonnali és gyors növekedés, megerősödés. Ennek érdekében hihetetlen mennyiségben túltermeli a vitaminokat, aktív védőanyagokat.
Furcsa ezt így leírni, de csak ahhoz tudnám hasonlítani, mintha a mag (anyanövény) önmagában belső "anyatejet" termelne a csírának (végső soron ez történik). A magkezdemény a csírázás első két-három napján a legsérülékenyebb, ezért elementáris erővel termeli a protektív molekulákat, antioxidánsokat, mégpedig rövid ideig, a klorofill- és cellulóztermelésig, majd a napfény, a fotoszintézis és a gyökérzet veszi át a védelmi szerepet, az anyanövény pedig elbomlik. Úgy is mondhatjuk, hogy a mag belead „apait-anyait” az utódnövény életben maradása érdekében, és úgy tűnik, „tudja”, hogy a legsérülékenyebb időszakban a legtöbb védőanyagot kell adni a csírakezdeménynek. Míg a természetben (talajban) végül az anyamag elbomlik teljesen és a csírakezdemény sudár növénnyé fejlődik, addig a fejlesztőüzemben az eredeti „önfeláldozó” magot is megőrizzük (még komoly értéke van és rostokat is hordoz), és a friss csíra is ereje teljében, maximális beltartalommal kerül a készítménybe, tápanyagveszteségek nélkül.
Hangsúlyos, hogy a csírakezdeményben még ne induljon el a klorofilltermelés (onnantól a tápanyagok lassan csökkenni kezdenek), tehát az előtt állítjuk le a folyamatokat. Ebből adódóan a gyártáshoz szakmai tapasztalatra, több éves (sőt évtizedes) gyakorlatra, sok mérésre és türelemre van szükség. A tudományos munkát olyan hazai partnerekkel tudjuk végezni, akik ezzel a komoly kísérleti és empirikus (tapasztalati) háttérrel rendelkeznek, egyetemi, doktori szinten.
A CSÚCSON KELL ABBAHAGYNI - AVAGY A BLNCE KUTATÓMUNKA CÉLJA A BIOLÓGIAI CSÚCSON VALÓ MEGÁLLÁS
Megállapítható tehát, hogy a magvak csíráztatása során létezik egy olyan pont, amikor a hasznos vegyületek a legnagyobb koncentrációban vannak jelen a rendszerben. Itt ne 2-3-szoros, hanem 10-25-szörös mennyiségekre gondoljunk.
Ezt az időbeli pontot kimérve, eljuthatunk egy olyan készítményhez, ami a kiindulási mag értékeit sokszorosan felülhaladja. Fontos, hogy sem előtte, sem utána, sőt a növény életében már sohasem lesz ilyen nagymennyiségű hasznos anyag egységnyi tömegben, azaz ez egy vissza nem térő lehetőség az élelmiszerfejlesztő csapat számára.
A BLNCE kutatómunka során tehát a jelzett a „biokémiai plafont” vesszük alapul a gyártás során, és amikor a hasznos vegyületek a maximumon vannak kis ideig, a magokat (a csírarésszel együtt) beszárítjuk. Itt gyorsan hozzá kell tenni, hogy a kutatói kör a csíráztatás elején beoltotta a magvakat lakto- és bifidobaktériumokkal, amelyek az előbb említett biokémiai csúcsot is többszörözik. Szakmai szavakkal élve, bioszintézis (csíráztatás), biokatalizáció (csíráztatás és fermentálás) és biotranszformáció (fermentálás) együttesen játszódik le, azaz a szakmailag a legmagasabb szintű, a legnagyobb biológiai értéket eredményező munka történik.
AZ EREDMÉNY - AMINEK CSODÁJÁRA JÁRUNK
A korábban jelzett módszerrel a teljes mag értékének mintegy 10-25-szörös (vegyülettől függően) mennyiségét érjük el. Magunk is a csodájára jártunk ennek, de működött és működik a mai napig, a készítményt fogyasztók érezhetik a hatásait. A hatások között különösen a szellemi-lelki (mentális-idegi) működés támogatása volt a meglepő, a visszajelzések szerint a szorongások csökkentek, a mindennapok gördülékenyebbek lettek sokaknál. Ezt a GABA molekula, a mellette lévő B-komplex vitaminok és egyéb szabályozók okozhatják. A csíráztatott magvak lelki egyensúlyt létrehozó hatása némileg ismert volt korábban is (bár kevés szakirodalom foglalkozott ezzel), de nagyszerű volt tapasztalni, hogy mindez a gyakorlatban is működik.
A széleskörű szintézisek és átalakulások folytán a fermentált csíraőrlemény-keverékek (Immunshake 5in1 család, Beautyshake, Seniorshake), komoly immuntámogatásra is képesek, mellette a testtömeget is beállítják, azaz étkezést helyettesítő élelmiszereknek is minősülnek (Slim Flash készítménycsalád). A haj és a köröm jobban nő és erősebb, a bőr szépül.
Amit a kutatócsapat megtalált, táplálkozás-biológiai értelemben az elérhető legmagasabb szint a természetes modellek között. Külön köszönetemet fejezem ki szakmai partnereinknek és csapatunknak a türelmes munkáért! Természetesen a kutatást és a fejlesztői-gyártói tevékenységet tovább folytatjuk, lehetőségeink szerint.
