Veres Anita írása

 

 

Rovar-láz az interneten

Néhány napja a rovar pániktól hangos az internet, elrettentő képek, pánikkeltő videók lepték el a világhálót, nem beszélve a kommentszekcióról ; "na ez most már mindennek a teteje, hogy mit meg nem akarnak ezek etetni velünk", és a lakosság lelki szemei előtt látja tányérját, amiben holnaptól tücskök, bogarak, lárvák sorakoznak majd. Hirtelen elkezdtünk, legalábbis látszólag nagyon tudatosak lenni az étkezésünk tekintetében, ezt tették velünk a bogarak. 

Ez már maga az apokalipszis előszele? Nincs elég élelmiszer? Vagy mégis mi történik? 

 

Rovarfehérje az új állati eredetű fehérje a humán élelmezésben is - miért pont ez verte ki a biztosítékot? 

 

Csak egy gyors étkezési körkép ismétlés képpen mielőtt elmerülnénk a rovarok világában:

Ha csak Magyarország lakosságát vesszük, a társadalom körülbelül 1%-a él növényi étrenden, tehát ebből következően a lakosság 99%-a állati eredetű élelmiszereket fogyaszt "jó kedvvel, bőséggel", nem törődve azzal, hogy az az állat mit evett, hogyan és miként lett leölve, milyen betegségekkel küzdött, milyen hormonokkal és antibiotikumokkal lett kezelve. Az idők során hatalmas változásokon ment keresztül az állati eredetű élelmiszer fogyasztás és az arra való igény. A vadászás halászást az évezredek majd évszázadok során felváltották a kisebb, majd nagyobb háztáji gazdaságok, majd az egyre növekvő igények életre hívták a nagyipari álattenyésztést. 

Ma már őseinkhez, de még nagyszüleinkhez, sőt a szüleinkhez képest is rengeteg állati eredetű élelmiszert fogyasztunk a párizsitól kezdve a csirkefalatkákon át a túródesszertekig. 

Valójában bele sem gondolunk, de az állati eredetű alapanyagokat egyáltalán nem, vagy csak elvétve lehet nyers, természetes formában elfogyasztani; tehát feldolgozni, állományjavítani, adalékozni, tartósítani muszáj! - de ez nem tartja vissza a fogyasztókat, sőt...! A fogyasztás és az igény, a termékek palettája és sokszínűsége érvről évre csak növekszik, miközben a minőség egyre silányabb, felhigultabb lesz. 

Ezeken felül a magyar lakosság majdnem az egésze rendszeresen fogyaszt készételeket is egyre nagyobb mennyiségben, mint a fagyasztott pizzák, a csomagolt kenyerek, édességek, ropogtatnivalók, gyorséttermi junkfoodok...és még sorolhatnám.

A polcokon sorakozó szépen becsomagolt, "színes-szagos" kínálat szinte már egyáltalán nem hasonlít a kiindulási alapanyaghoz, egy dolog számít mindössze, hogy minél finomabb és eladhatóbb legyen. 

Évek, sőt évtizedek óta beszél Bio Gabi az E számok feleslegességéről, sőt káros hatásairól, de nem csak ő, ma már elismert orvosok, táplálkozási szakemberek szajkózzák a tudatos növényi étrend, azonbelül is a teljesértékű növényi vagy épp a nyers vegán növényi étrend előnyeit (szemben a nyugati étrend elrettentő kockázataival), és bizony tisztelet a kivételnek, de az egyik fülünkön be, a másikon meg ki, és az átlag ember széttárja a kezét, hogy "nekem errre nincs időm" vagy "dehát olyan finom az a sajtos/sonkás/zörgős zacsis/akármi".

Aztán most, mikor az EU elfogadta a rovarpor használatát egyes élelmiszerekben, az internet és egyben az ország népe felhörren vehemesen, tűzzel vassal hadonászik, hogy na ezt aztán már nem esszük meg, mégis mit képzelnek "ezek"?!

 

Az okok: Túl sokan vagyunk, túl sokat fogyasztunk, az erőforrások drágák és kezdenek elapadni

Hát bizony, hiába mondják klima és környezetvédők, szakemberek, aktivisták, hogy "ember, felzabáljuk a bolygót", valahogy nem akarunk róla tudomást sem venni, hogy 8 milliárd vegyes étrendet követő embert NEM LEHET ellátni folyamatosan hússal, tejtermékkel, tojással, sőt kenyérrel sem efféle "kompromisszumok nélkül".

A takarmányozáshoz szükséges területek, maga a takarmány és annak locsolása, előállítása, az állatok etetése és itatása, felnevelése, a vágóhidak költségei, az energiaárak emelkedése és egyéb gazdagági tényezők egyre költségesebbé teszik az állati fehérje "kitermelését", még az Európai Uniós vagy az adott országokon belüli állami támogatások ellenére is komoly kihívásokkal néz szembe az ipar. 

 

Szükséges alternatívák bevezetése a humán élelmezésbe is - szójaliszt és rovarliszt

Hasonló felháborodás övezte a szójával való dúsítást is - amelynek mindössze 7%-a kerül emberi fogyasztásra, míg 77%-a állati takarmányozás céljára - miközben esszük a gyógyszereket, isszuk az alkoholt, a kávét, az energiaitalokat, a zacskós leveseket, a chipseket, a szénsavas üditőket, a cukros vagy épp mesterséges édesítőszeres nasikat, de valamiért kipécéztük a szóját, és tőle kezdtünk el rettegni.

Tény, hogy arra érzékeny egyéneknél a szója allergén lehet, akárcsak az arra érzékenyeknél a dió, vagy a mogyoró, a zeller vagy a szezámmag, a tejről már nem is beszélve.

Miért taszít mégis sokakat pont a szója?

Mert új, mert szokatlan, mert messziről jött, mert olyan műnek éreztük, most pedig ugyanolyan műnek, sőt egyenesen undort keltőnek érezzük azt, hogy tücsköt/bogarat/rovarlárvákat együnk. Miközben egyáltalán nem érezzük undorítónak a vért és a gennyt, a hormonokat a szarvasmarha anyatejében, vagy a csirke és sertés bőrét, csontját, belsőségeit, csak azért mert az "természetes", mert "megszoktuk", mert "az ember már évezredek óta vadászik és halászik" - egyszerűen nem akarunk kinézni a szemellenzőnk mögül, hogy már nagyon, de nagyon elszakadtunk attól, ami természetes vagy morálisan megengedhető lenne a számunkra.

 

Visszatérve a rovarokhoz...

 

 

A szójához hasonlóan a rovarlisztek oroszlánrésze állati takarmányként kerül majd felhasználásra, mind haszonállatok, mind házikedvencek táplálása céljából. (kutyáknak remek és nem mellesleg nem is olcsó hipoallergén alternatíva a rovarlárva alapú táp, ideális aminósav profillal) 

És igen...a rovarliszt megjelenik a humán élelmiszerpiacon is, mint összetevő. Megjegyzem a bíborpajzstetüből származó kármint eddig is alkalmazta az ipar színezéknek élénkpiros árnyalatának köszönhetően.

Senkit, hangsúlyozom senkit nem szeretnénk arra bíztatni, hogy üdvözölje ezt az új alapanyagot. Nincs szükségünk sem a rovarokra, sem más állati fehérjére, tegyünk meg mindent, hogy elkerüljük őket.

Azt viszont lássuk be, hogy ha nem hagyunk fel ezzel a pazarló és kizsákmányoló létformával, lehet már csak ők maradnak nekünk vagy az útókor állati fehérjéhez ragaszkodó embere számára.

 

Ha undorodunk a rovaroktól, érdemes belegondolnunk abba, hogy a többi állati eredetű élelmiszertől vagy a mindenféle erősen feldolgozott terméktől miért nem undorodunk és félünk?

 

Természetesen nem egyben fogják velünk megetetni a rovarokat, hanem olyan púder szerű por formájában, hogy az áthalad az emberi szervezeten majd és távozik is onnan. Ne üljünk fel minden, a social médiában keringő hisztériát keltő videónak, még akkor sem, ha már már neurotikusan és ingerülten szeretnék hozzánk eljutattni - sokszor a nézettség érdekében túlozva - az üzenetet.

Allergizálhat?

Simán, ahogyan allergizálhatnak a rákfélék, a tengeri herkentyűk, a búzaglutén, a már említett csonthéjasok, a tojás, a szója, vagy a tej.

Ne lepődjünk meg, hogy már egyre nehezebben tolerálja az emberi szervezet ezt a sok, számára már nem megfelelő táplálékot, és van, hogy olyan értékes tápanyag forrásra is túlimmunizál, mint például a banán vagy a görögdinnye.

 

 

De hát akkor mégis mit (t)együnk? 

 

1. Növényi eredetű élelmiszerekkel az egészség, a környezetvédelem és az állatjogok érdekében

Elsőként, higgyük el, hogy a természetes növényi táplálék a legjobb táplálék nekünk, hiszen már bizonyított - ellenben a divat diétákkal - már évszázadokkal ezelőtt is, Leonardo da Vincinél, majd később Einstein vagy G.B. Shaw esetében, a hetednapi adventisáknál, az Okinawai szépkorúaknál, a Kína tanulányban, vagy bármelyikünknél, aki korábban beteg vagy elhízott volt. A legtöbbeket csak a saját tapasztalata győzi meg, így kezdjünk el magunkon megfigyelni a helyesen összeállított növényi étrend hatásait napok, hetek, hónapok vagy évek múlva. 

A legtöbben csak egyet bánunk - hogy miért nem vágtunk bele hamarabb! 

A teljes értékű növényi vagy nyers vegán étrend esetében nincsenek buktatók; tehát a brokkoli brokkolinak, a lencse lencsének néz ki. Igyekezzünk tehát minél természetesebb formában beszerezni az élelmiszereinket és összeállítani étrendünket friss zöldségből, gyümölcsből, hüvelyesekből, olajos magvakból és gabonafélékből. 

 

 2.Figyeljük a vegán logót és címkét, összetevőket!

Ha kész ételt vásárolunk, a vegán és vegetáriánus logóval ellátott termékekben garantáltan nem lesz SEMMILYEN állati eredetű összetevő, tehát rovar sem.

 Ha pedig úgy döntünk, hogy csokoládét, bolti pékárut, chipset, leveskockát vásárolunk - ezekben a jövőben előfordulhat rovarliszt, és nem szerepel rajta vegan/vegetáriánus label (mert drága és rengeteg a "véletlen" vegán termék a piacon")  - ott bizony érdemes "bogarászni" az összetevők listáját 😉

 

3. Tudatosság!

Igyekezzünk KEVESEBB, de JOBB minőségű élelmiszereket preferálni. Tehát minőségi, tudatos étkezés legyen a cél - A blnce is ide sorolja magát-, ahol a tisztább, tartalmasabb, tápanyagdús élelmiszereket részesítjük előnyben az üres kalóriák és junk foodok helyett. 

Elsőre azt gondolhatjuk, hogy drágább lesz, mint egy sajtos sonkás szendvics, de bizony, ha egy adagra leosztjuk és megnézzük az ár/érték/tápanyag arányokat akkor hosszú távon sokkal jobban jártok a teljes értékű superfood shake-ekkel, crunchykkal, granolákkal és szeletekkel.

A blnce reggelik mellé egy-egy könnyű teljes értékű növényi ebédet készítsünk el a zöldségek, hüvelyesek és gabonák széles tárházából. Az olcsóbbakat is vessük be bátran, sem a burgonya, sem a rizs nem ellenség, sőt olaj nélkül vagy pici olajjal, zöldségekkel tápláló, fehérjében gazdag ételeket tudunk fillérekből varázsolni velük!

Lelkileg is érdemes tudatosnak, kétkedőnek lenni! Ne üljünk fel az aktuális szocial média feszültségkeltő vonatára, igyekezzünk higgadtak és logikusak maradni saját lelki egészségünk és békénk érdekében!