Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök írása

Igaz történetek az immunrendszerről 1.rész

E kétrészes cikksorozatban szeretnénk bepillantást nyújtani az immunrendszer nagyszerű,
egyben összetett, bonyolult, mégis megérthető belső összefüggéseibe.
Az első részben a védelmi rendszerek lebilincselő tanulási folyamata kerül a fókuszba képies formában, amelynek megértését fontosnak éreztük a későbbi gyakorlati javaslatok
elmélyítéséhez.

ÉLETVÉDELEM ÉS IMMUNPEDAGÓGIA

Harc az idővel, avagy miért nem vagyunk éhesek betegségkor?

Az immunrendszer egyik fő feladata, hogy megvédjen minket a vírusoktól. A szervezet
működése ilyenkor drámai módon átrendeződik.
A betegség első szakaszában étvágytalanság és gyengeség jelentkezik. Ez nem véletlen: a test az energiát a védekezésre fordítja. A teljes koplalás rövid ideig kifejezetten hasznos, mert így a szervezet nem terheli magát emésztéssel, hanem a fertőzés leküzdésére koncentrál.
Ilyenkor elég könnyű folyadékokat, elektrolitokat, kevés szőlőcukrot fogyasztani.

Mi történik a fertőzött sejtekkel?

Amikor a vírus bejut a sejtekbe, azok vészjelzést küldenek. Interferonokat termelnek,
amelyek figyelmeztetik a környező sejteket, hogy aktiválják védekező mechanizmusaikat.  A fertőzött sejtek az immunrendszer számára lenyomatot készítenek a vírusról (MHC I
molekulák), hogy a T-sejtek felismerjék.
A citotoxikus T-sejtek és a „natural killer” sejtek (NK-sejtek) ekkor megjelölik és elpusztítják a beteg sejteket. Ez sokkal fontosabb, mint maguknak a vírusoknak a kiirtása: minél
gyorsabban pusztulnak el a fertőzött sejtek, annál hamarabb áll helyre az egészség.

Hogyan segíthetjük az immunrendszert?

A gyors reakcióhoz elengedhetetlen a jó véráramlás és a sejtek tápanyag-ellátottsága. Ezért ilyenkor fontos a bőséges folyadék, vitaminok és ásványi anyagok bevitele. A gyógygombák, gyógynövények (pl. kasvirág, kurkuma, gyömbér) és friss zöldség-gyümölcslevek támogatják a szervezet válaszát.  A bélflóra egészsége (pro- és prebiotikumok) szintén kulcsfontosságú.

A gyógyulás gyorsaságát nagyrészt az immunrendszer saját munkája határozza meg, de
életmódunk és étrendünk előzetesen erősen befolyásolja, mennyire hatékonyan tud
reagálni.

Immunrendszeri vizsgák – spártai iskola és „Top Gun sejtek”

Az immunsejtek nemcsak dolgoznak, hanem tanulnak és vizsgáznak is. Felismerik a
mintázatokat: ki a barát (saját sejt), ki az ellenség (vírus, baktérium, gomba).

Hogyan zajlik a tanulás?

Az immunsejtek a nyirokcsomókban és a lépben „vizsgáznak”. Két fő
elméleti tesztet kell teljesíteniük:
A-teszt: saját sejteket nem támadhatnak, ez létfontosságú feladat.

B-teszt: az idegeneket fel kell ismerniük és elpusztítaniuk, hasonlóan jelentős ennek
megtanulása is.

A sikeres vizsga után gyakorlati próbák következnek. A legjobbak diplomát kapnak, és csak
meghatározott időre kapnak szolgálati engedélyt – rendszeresen újraértékelik őket.

Spártai iskola

A csecsemőmirigyben naponta mintegy 300 milliárd sejt próbál levizsgázni, de csak a
legerősebbek maradnak meg. Ez a „spártai iskola”, ahol 100 jelöltből csupán 5 kap engedélyt a szolgálatra. A túlélők között is vannak kiemelkedők, a „Top Gun sejtek”, akik a
legfontosabb védelmi feladatokat kapják.

Életmód és vizsgaeredmények

Az immunsejtek minőségét nagyban befolyásolja az életmód: étkezés, alvás, stressz,
napfény, mozgás. Az antioxidánsok, vitaminok és megfelelő bélflóra mind javítják a
„vizsgázók” esélyeit.

Hibázhatnak-e?

Igen, előfordulhat. Ha a szervezet nem tudja időben lecserélni a kifáradt sejteket, az
immunrendszer gyengül. Ez hozzájárulhat fertőzésekhez vagy daganatok kialakulásához.
Ezért fontos, hogy az immunrendszer folyamatosan képezze magát, és a szervezet időben
lecserélje a régi sejteket.

Az immunrendszer pedagógusai és a tanulási folyamat

Az immunrendszerben minden sejt képzésen megy keresztül. A vörös csontvelő a
kiindulópont, innen származnak a fehérvérsejtek. A fejlődés során „pedagógusok” – a
citokinek és kemokinek – irányítják a tanulási folyamatot.

Alapképzés és elitképzés

Két nagy csoport különül el:
1. a granulociták és monociták – ők a „katonák az első vonalban”, általános feladatokat
kapnak.
2. T- és B-limfociták, NK-sejtek – ők a kiemelt feladatokra képzettek, képiesen
fogalmazva a vezérkar és a mérnökök.
A granulociták és monociták már alapképzés után bevethetők. A limfociták azonban
hosszabb képzésen mennek keresztül, több szinten, hasonlóan az iskolai és egyetemi
oktatáshoz.

Gimnázium és egyetem

A csecsemőmirigy a gimnázium, ahol a T-sejtek megtanulják megkülönböztetni a saját és
idegen anyagokat. Innen kerülnek a „felsőoktatásba”, a nyirokcsomókba és a lépbe. Ott már specializáció következik: fagocitáló, ellenanyag-termelő vagy irányító sejtekké válnak.

Tapasztalat és memória

Az immunrendszer minden találkozásból tanul. A memóriasejtek archiválják a korábbi
fertőzések lenyomatait, így legközelebb gyorsabban és hatékonyabban reagál a szervezet.

Az első rész összegzése

Az immunrendszer működése olyan, mint egy teljes képzési rendszer, az alapoktól a
felsőfokig, végül a katonai akadémiával bezárólag. Tanulás, vizsgák, szigorú kiválasztás és
folyamatos gyakorlás jellemzi ezt a folyamatot. A vírusfertőzés idején minden perc számít, és a test sokféle vészforgatókönyvet vet be a gyógyulásért.

Életmódunk – az étrend, a mozgás, az alvás és a lelkiállapot – közvetlenül hat arra, mennyire felkészült „katonákat” tud a szervezet kinevelni. Az immunrendszer folyamatosan tanul, javítja, korrigálja önmagát, és életünk végéig a túlélésünkért dolgozik. Eközben szakadatlanul figyel, szabályoz, visszacsatol, emlékezik, és kulcsfontosságú „döntéseket hoz”, részben önálló kommunikációs hálózata és a „rendszerfrissítések” segítségével (citokinek, kemokinek), részben a vegetatív idegrendszer és az endokrin mirigyek (hormonok) hathatós támogatása által.