A porc és ízületi védelemről - új megközelítésben
Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök, termékfejlesztő írása
Mik azok a porcok?
A porcok testünk lengéscsillapító rendszerei a csontvégeken és a csigolyák között. Nélkülük akadályokba ütközne a legtöbb mozdulat, rugalmasságuk mértékében enyhítik az „ütközéseket” futáskor, ugráskor, a csontvégek egymáson való elmozdulásakor.
A porc ún. vázképző szövet, amely flexibilis: nyújtható, hajlítható, alakítható, az erőhatás
megszűnésével felveszi eredeti alakját. Főként víz alkotja, amely rostokhoz és egyedi fehérjékhez van kötve, ezen felül hialuronsavat, kovasavat (szerves kötésű szilíciumot), kondroitin- és glükózamin-szulfátot és egyéb anyagokat tartalmaz.
Fontos, hogy a porcokon belül nincs vérkeringés, a tápanyagok áramlása normál diffúzióval történik, ami lassú, türelmes folyamat, ezért a sérült porcok helyreállítása nem megy gyorsan. A kor előrehaladtával mész vándorol ki a csontokból és megzavarja a porcok működését, éles meszes felszíneket hozva létre a „polírozott”, sima, ízületi folyadékok által támogatott felületeken.
Furcsa ellentmondás: csontritkulás és meszesedés zajlik egymás mellett
A kalcium-paradoxon régi és ismert téma a szakmában, a modern korunkban az emberek
„meszesedő mészhiányosak” lettek. A csontokban, fogazatban vészesen csökken a kalcium, de az erekben, ízületeknél, kiválasztószervekben (vese, hólyag) halmozódik. Ennek fő oka a kalcium beépítéséhez szükséges anyagok (magnézium, foszfor, mangán, D3-, B6-, K2-vitamin, folsav és biotin, szelén, cink, réz) relatív hiánya a modern étrendben, és a kalcium túlzott növelése gyakran ront a helyzeten. Mindez a porcokra is negatívan hat.
Nem véletlen, hogy a diófélék, magkrémek, maglisztek, zöldségfélék, zöld levelek sokat segítenek az ízületi rendszer és a porcok állapotán.
A hialuronsav, a kovasav, a glükózaminok, a kondroitin és egyéb porcalkotók adásának van szerepe, mivel ezek szerkezetük megmaradásával a megfelelő helyre tudnak vándorolni a keringésben.
A porcokban az ún. alzathoz rögzített, lehorgonyzott rostok boltozatot képeznek és feszülnek, mint egy feszesre töltött párna. A rostok közeiben nagy, hólyagszerű, zsemle alakú sejtek találhatók, betokolt formában. Nyomásra, húzásra a porc ellenáll, egy lágy anyagból épült, de kemény tartású rendszerről van tehát szó, a biológia egyik nagy csodája ez is.
A porcot alakító tényezők
A porcot három fő tényező alakítja:
1. Ható erők. Ahol nagyobb erők hatnak (ellenállás), ott erőteljesebb a porcszövet rostrendszere, ahol
rugalmasságra van szükség, ott rugalmas rostok épülnek.
2. Környező vérkeringés: A mozgásnak és mozgatásnak, a masszázsnak, vízkezeléseknek, szaunának,
napfénynek, belsőleg és külsőleg adott illóolajoknak (fűszerek, gyógynövények, hagymafélék stb.)
azaz a keringés fokozásának nagy jelentősége van.
3. Étrend: porcépítők, hajszálérvédők, vitaminok, flavonoidok (gyökfogók), szabályozók, kovasav, hialuronsav.
Nyilván abból tud épülni, dolgozni a porcszövet, amit eljuttatunk hozzá.
Léteznek üvegporcok, ezek kevés rostot tartalmaznak, a nyomást jól bírják, de erős nyíróhatásra repedhetnek (csontvégek porcai, itt nincsenek nyíróerők a szalagok erős tartása miatt). A rostos porcok a húzóerőt bírják, nem repednek, inkább foszlanak, ilyenek az ízfelszínek, a porckorongok szélei - ez a gerinc összetartásának kulcsa is, nyomó- és nyíróerőt is bírnia kell.
A rugalmas porcok kollagént és rostokat tartalmaznak, nagy hajlítást és elviselnek (pl. fülkagyló, fülkürt, gégefedő).
A porcok tápanyagellátása – mely élelmiszerek segítik?
A porcokat kötőszövetes tok borítja, kívül porchártya, amely erekben és idegekben gazdag. A porcon belül nincsenek idegek és erek, gyulladáskor a hártya okozza a fájdalmat. A porc ütésre érzéketlen.
Táplálása kizárólag diffúzió útján lehetséges, ezért igen lassú a porcok anyagcseréje.
A keringés egyre szűkebb csatornákon keresztül elviszi a tápanyagokat az ízületekhez, majd ott „leteszi”, a további szállítás más módon zajlik. Gyakran még a porcokig sem jut el a tápanyag, mert a hajszálerek beszűkültek, a kapilláris-keringés rossz.
Elsőként tehát „nyitjuk” a hajszálereket színes növényekkel (flavonoidok, pl. bogyósok, koffeinmentes zöldtea-kivonat), gyümölcsökkel, gránátalmával, citrusok levével és tiszta héjával, hagymafélékkel, dióval, lenmagolajjal, kápia paprikával, paradicsommal, céklával, zellerrel és szárzellerrel, sárgarépalével, retekkel (este), aszalt áfonyával és szilvával, algával vagy algaolajjal, fenyőkéreg-proantocianidokkal, kurkumával, fahéjjal, gyömbérrel (fűszernővényekkel), a szőlőmag és a szőlőhéj anyagaival, gyógyteákkal (mentafélék), vagy éppen gyógygombákkal (Cordyceps sinensis, pecsétviaszgomba).
Legelőször pedig sok folyadék bevitelével.
Belsőleg, nem minden nap alkalmazva, a csípős anyagok (pl. chili paprika) is értágítók.
Külsőleg a koffein- és kapszaicin-tartalmú krémek, a chilipaprika-kivonat, a feketebors-illóolaj, a vadgesztenye, a mentol, a kámfor, a borsmenta-, az édeskömény- és fahéj-illóolaj előnyös, a szakirodalmak szerint.
Egyes illóolajok belélegzése, inhalációja is már megindíthatja az értágítást (nemcsak a tüdőben), külső koffeines krémekkel együtt a szinergens kapillárizációs hatás tudományosan igazolt végtagok és bőrkeringés esetében is.
Sajnos sokan küzdenek keringési problémákkal, érelmeszesedéssel, cukorbajjal, elhízással (ilyenkor a perifériás keringés eleve rossz), ízületi gyulladásokkal (antioxidánsok hiánya), és jellemző a mozgáshiány, főleg a veszélyeztetett csoportokban. Ezek a porcok elégtelen tápanyagellátásához vezetnek (következményes porcépülési zavarok).
Az étrendben az általános gyulladáscsökkentő, érvédő, gyökfogó, nitrogén-oxid termelést serkentő anyagok egyben porc- és ízületi segítők is.
Amennyiben a hajszálerek keringése javul, a porcok diffúz regenerációja ugrásszerűen megnőhet.
Ezután, illetve emellett adhatjuk a kovasavat (köles,vadköles), a hialuronsavat, a B-vitaminokat (sörélesztő, csírafélék, teljes gabonák), értékes növényi fehérjéket, az ördögcsáklya hatóanyagait.
Az állati fehérjék aterogének, azaz érkárosítók, csökkentik a kapilláris működéseket, tehát például egy zsíros sajt szinte teljesen alkalmatlan ízületi és porcvédelemre, a vöröshúsok hatása különösen hátrányos (purinok, zsír, só – gyulladások, köszvény, érszűkület).
Az ízület és porcok körüli kémiai környezet, pH-viszonyok is fontosak, a húgysavkristályok
kicsapódása miatt (alkalikus fémek és földfémek, kálium, magnézium jelenléte, bázikus jellegű élelmiszerek előnyösek).
A színes növények, zöld levelek, diófélék és teljes gabonák, csíráztatott magvak, egyes hatóanyagok külön bevitele, gyógynövények, illóolajok külső alkalmazása látványos eredményeket hozhat a porcok és ízületek állapotában is.
Fotó: a hialuronsav képlete
A hialuronsav az új kollagén
A hialuronsav kulcsszereplő a bőr hidratáltságában. A szervezetbe jutva a hialuronsav molekula eljut a bőrszövetbe és a saját súlyához képest több százszoros mennyiségű vizet köt meg, ezzel hidratálja a szövetet. Segít feltölteni a bőr mélyebb rétegeit, javítva rugalmasságát és volumenét.
Nyilván nemcsak a bőrszövetben található. Az emberi testben a hialuronsav (hialuronánok) mintegy fele a bőrszövetben mérhető, emellett az egyéb kötőszövetek, a haj, a köröm, a szem és a porcok alkotója is.
A hialuronsav ízületi kenőanyagként is működik – porcban, ízületi folyadékban természetesen jelen van, a kapszula anyagai ide is eljutnak. A belső szövetek, szervek közötti természetes elcsúszást is nagyban támogatják.
A kor előrehaladtával a hialuronsav termelése csökken, változókortól, illetve egyes nőgyógyászati műtéteket követően sajnos látványosabban. C-vitaminnal – mint a kollagénszintézis kofaktorával – jól együttműködik. A C-vitamin a kollagén a bőr, ínszalagok és erek egyik fő szerkezeti eleme, egyben erős antioxidánsként védi a bőrt az UV okozta károsodástól és a környezeti stressz hatásaitól.
Emellett segít megelőzni a kollagén lebomlását. Szintén előnyös a nyomelemekkel (pl. mangánnal) együtt történő adása.
A hialuronsav vitaminokkal, nyomelemekkel együtt tehát támogathatja a hidratálást, ránctalanítást, bőrtöltést, ízületi működést, a saját kollagéntermelést, a bőr antioxidáns védelmét, a bőrgyulladások csökkenését, a sejtvédelmet és a sejtszintű regenerációt.
A hialuronsav-termelés támogatói
A hialuronsavat a szervezetben fibroblasztok (kötőszöveti sejtek szerkezetének kialakítói), a
szinoviális sejtek (ízületi folyadékért felelősek) és hámsejtek szintetizálják háromféle hialuronsav-szintetáz enzim (HAS1, HAS2, HAS3) segítségével. Ezek működését befolyásolja több tápanyag is az enzimek aktivitásán keresztül.
A hialuronsav szintézisét támogató növényi élelmiszerek:
1. Hüvelyesek
A sokat kritizált szója izoflavonok (genisztein) a legerősebb hialuronsav-termelők, különösen a tofu, a főzött szójaital, és az erjesztett szójatermékek (mizo, tempeh). Majdnem ugyanilyen tulajdonságúak a lóbab és a csicseriborsó, illetve az egyéb bab-, borsó- és lencsefélék. A hüvelyesek védőanyagai, amellett, hogy segítik a hialuronsav termelését, egyben gátolják a lebontásáért felelő hialuronidáz enzimet.
Tudomány: In vitro (szervezeten kívüli) vizsgálatokban a genisztein fokozta a HAS2 enzim
expresszióját (kifejeződését), amely a bőrben termelt hialuronsav fő támogatója.
2. C-vitamin
A hialuronsav- és kollegéntermelés kofaktora (elősegítő anyaga), emellett antioxidáns tulajdonsága révén védi a hialuronsavat az oxidatív lebomlástól. Forrásai ismertek: citrusfélék, kivi, paprika, csipkebogyó, feketeribizli, káposztafélék stb.
Tudomány: A C-vitamin közvetett módon stabilizálja a kötőszöveti mátrixot, így meghosszabbítja a hialuronsav élettartamát a bőrben és az ízületekben. A C-vitamin mellett adott E- és A-vitamin, valamint B-komplex vitaminok (kiemelten B2, biotin, niacin, B12), valamint cink és réz kifejezett támogatók.
3. Magnézium
Számos enzim – köztük a hialuronsav-szintetáz – működéséhez szükséges hatalmas segítő. Forrásai főként az olajos magvak és a teljes gabonák és álgabonák (pl. köles, quinoa). Magnézium hiányában a kötőszöveti regeneráció és a hialuronsav-termelés csökken.
4. Polifenolok
A resveratrol, a kvercetin és a katechin komoly szerepet vállalnak a bőr és kötőszövet védelmében.
Antioxidáns védelmet nyújtanak és – a C-vitaminnal vállvetve – lassítják a hialuronsav lebomlását. A színes növényekben és zöld teában található polifenolok stimulálják a fibroblasztok aktivitását, elősegítve a bőr és kötőszöveti mátrix megújulását. Forrásai: rezveratrol: vörös szőlő héja és magja, áfonya bogyója és levele; kvercetin: almahéj, bogyósok héjrésze, hagymafélék, brokkoli; katechin: zöld tea, kakaó.
Kutatás: a kvercetin például bizonyítottan csökkenti a gyulladásos citokinek szintjét,
amelyek egyébként fokozzák a hialuronidáz lebontó enzim aktivitását.
5. Víz
A hialuronsav hatása (vízmegkötés, hidratáltság) csak akkor tud érvényesülni, ha megfelelő a folyadékbevitel.
Egyéb befolyásolók:
Elektrolitbevitel: a nátrium és a kálium megfelelő aránya, szükség esetén a magnézium mellett a kalcium pótlása is előnyös, hiszen az alkalikus sók a víztereket befolyásolják, és a hidratáltságot befolyásolják.
Szintén lényeges az omega-3 zsírsavak (ALA, DHA, EPA) bevitele.
Ezeken felül a rendszeres sportolás, a kellő és mértéktartó napfény, a megfelelő mennyiségű alvás, a stresszkezelés is szerepet játszik a folyamatban.
A hialuronsav szintézise az életkor előrehaladtával csökken a bőrben és a kötőszövetben, a
porcokban és az ízületi folyadéban, vagy akár a szemben.
Mely étrendi tényezők okozhatják a hialuronsav-termelés csökkenését?
Az erősen sószegény étkezés, ha nem megfelelő a kálium és magnéziumbevitel, a hüvelyesektől és szójától való tartózkodás (genisztein-bevitel teljes hiánya), a teljes gabonák és olajos magvak kimaradása az étrendből, a mikrobiom felborulása (diszbiózis) és a vízbevitel elégtelensége.
A 40-es évektől kezdve előnyös lehet a hialuronsav külső pótlása: a molekula felszívódik és eljut abőrbe, porcokhoz, valamint a szembe.
A hialuronsav hatásainak megfigyelésekor - fejlesztői munka során - látható, pozitív eredményeket tapasztaltunk (bőr, haj, köröm, kötőszövet, porcok) csíráztatott és fermentált aranyköles, vadköles, barna rizs, gluténmentes zab és lenmag rendszeres alkalmazása mellett is, különösen probiotikum, katechin (zöldtea-kivonat) és rezveratrol (vörösszőlőmagolaj-paszta vagy étrend-kiegészítő) hozzáadásakor.
A másik bástya: a kovasav – a köles és vadköles kiemelt jelentősége a porc- és ízületi védelemben.
A köles az egyik legrégebben termesztett álgabonánk, amelyet a népi gyógyászatban régóta a haj, a bőr és a köröm egészségének megőrzésével is kapcsolatba hoznak. A modern táplálkozástudomány megerősítette ezt a hagyományos tudást: a köles, különösen csíráztatott formájában, valóban olyan tápanyagokat és vegyületeket tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a kötőszövet, a kollagénrostok és a sejtek regenerációjához.
A funkcionális táplálkozásban a sérv, a hajtöredezettség, a köröm gyengülés a bőrproblémák megelőzésének egyik fő eszköze. A csíráztatás során a magban mélyreható biokémiai folyamatok indulnak meg – a nyugalomból ébredő mag „aktiválja” saját enzimrendszerét, hogy energiát biztosítson a növekedéshez. Ennek eredménye, hogy a csíra nemcsak több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, hanem azok felszívódása is lényegesen jobb lesz.
A korábban alig jelenlévő C-vitamin is megjelenik, mivel a csíra saját szintézise révén képes előállítani.
A B-vitaminok – köztük a biotin, a niacin és a folát – kulcsszerepet játszanak a bőr, a haj és a köröm sejtjeinek megújulásában, míg az E-vitamin és a flavonoidok védik a sejthártyákat és lassítják az öregedési folyamatokat.
A csírázás során megnő az aminosavak – különösen a prolin, glicin és arginin
– aránya, amelyek a kollagén és keratin építőkövei, így a csíráztatott köles természetes módon támogatja a kötőszövet rugalmasságát és a haj szerkezetét.
Emellett a csíráztatás lebontja a fitinsavat, amely a nyers magban gátolja az ásványi anyagok felszívódását, így a vas, a cink, a magnézium és a szelén is jobban hasznosul a szervezetben.
Nem véletlen, hogy a csíráztatott kölesre sokan „a szépség élő szuperélelmiszereként” hivatkoznak: a tápanyagok nemcsak megsokszorozódnak, hanem élő, működő formában válnak elérhetővé.
A vadköles különösen értékes ebből a szempontból. A nemesített kölesnél magasabb ásványianyag-és polifenol-tartalma van, és mivel a vad változat stressztűrőbb növény, csíráztatás közben több antioxidáns vegyületet – például flavonoidokat és tokoferolokat – termel. Ez akár 30-50 százalékkal nagyobb antioxidáns potenciált jelenthet, ami különösen fontos a bőr és a kötőszövet oxidatív stresszel szembeni védelmében.
A szerves szilícium – vagyis a kovasav – jobban hozzáférhető formában jelenik meg a csírában, ami kulcsszerepet játszik a haj és a köröm szerkezetének megerősítésében, valamint a kollagénrostok stabilizálásában. A csíráztatott köles így egyszerre szolgál belső „építőanyagként” és természetes antioxidánsként: fokozza a sejtek regenerációját, segíti a kötőszöveti fehérjék felépülését, és hozzájárul a bőr rugalmasságának megőrzéséhez.
A nyerő páros: hialuronsav és kovasav, avagy: szépség, szörnyeteg – vágóhídi melléktermék – nélkül
Az elmúlt évtizedben a csapatunk közelebb jutott a bőr- és kötőszöveti védelem témájának a megértéséhez, számos kérdésre választ kaptunk. A növényi étrendben a hialuronsav és a kovasav (szerves szilícium) páros – vitaminokkal és nyomelemekkel együtt adva – funkcionálisan képes jelentősen támogatni a természetes kollagénképződést és a hidratációt (regenerációt), mert ugyanazokat a sejtszintű folyamatokat támogatja, amelyek a kollagéntermelés alapját adják.
Hogyan működik ez pontosabban?
1. A hialuronsav a „nedvességmotor”
A hialuronsav a sejtek közötti tér fő hidratáló anyaga. Ha a bőr, a porc, vagy a kötőszövet vízzel telített, az enzimek és a sejtek (pl. fibroblasztok) aktívabban tudják szintetizálni a kollagént és az elasztint. Azaz: a hialuronsav biztosítja a „biokémiai közeget”, amiben a kollagén épülni tud, ehhez C-vitamint, mangánt, cinket, rezet adva a folyamat fokozottabb.
2. A kovasav a „vázépítő”
A szilíciumvegyületek (kovasav) stimulálják a kollagén- és elasztinszintézist, különösen a fibroblasztok működésén keresztül. Ezen kívül segítenek beépíteni a kalciumot és más ásványi anyagokat a csontokba, porcokba, és stabilizálhatják a kötőszöveti rostokat. Tehát a kovasav a „tartósító és erősítő” elem, ami a kollagénszálakat szilárdítja.
3. A kettő együtt – természetes kollagénstimulátor
Amikor a hialuronsav hidratál, a kovasav pedig stabilizál, a szervezet optimális környezetet kap saját, belső kollagéntermeléséhez, C-vitamin, mangán, cink és bőséges folyadék jelenlétében. Együtt szinergiában vannak, egymást jól támogatják. Ez a folyamat ráadásul nem igényel állati eredetű kollagént, hanem a szervezet maga végzi el az építkezést – a sejtek belülről dolgoznak, nem is akárhogy. Az elmúlt tíz évben – rajtunk kívül – mindezeket sokan megtapasztalhatták, számtalan pozitív visszajelzés érkezett.
Az említett vegyületekhez csíráztatott és fermentált aranykölest, vadkölest, gluténmentes zabot, lenmagot és barna rizst adtunk, illetve bőséges probiotikus beoltást alkalmaztunk – az eredmény döbbenetes, látványos.
A növényi alapú, megnövelt hialuronsavval és kovasavval dúsított étrend:
elősegítheti a természetes kollagénképzést,
- javíthatja a bőr, haj, köröm és ízületek sejtszintű regenerációját,
- és állati kollagén nélküli módon hatékonyan biztosíthatja a kötőszövetek erősítését.
Vagyis: a szervezetünket megtanítjuk a kollagén felépítésére, és ehhez biztosítjuk a szükségesalkotókat. Ennek eszközei: vegán hialuronsav + kovasav + vitaminok + nyomelemek + bioflavonoidok+ csíráztatott és fermentált biomagvak + probiotikus kultúrák.
Miért jobb a növényi eredetű megoldás a szárított porcpor helyett?
Az állati porcnak nagyjából egy ezrelékes a hialuronsav-tartalma, ami főzéskor is megmarad, de lehetetlen volna naponta annyi porcot enni, amennyi szükséges. A csontokban alig van hialuronsav, a porcokból fő bele a levesbe, kis mennyiségben. (Az állati kollagének főzéskor inaktívvá válnak.)
A hialuronsav szervezetben történő szintéziséhez az állati eredetű élelmiszerek adása nem ad segítséget, a segítő vitaminok, nyomelemek hiánya okán. A csontleves porcvédő tulajdonságát tehát főként a hialuronsav adja, nem a kollagén.
Emiatt állítható: A hialuronsav az új kollagén
Cél: a hialuronsav belső képzését támogató táplálkozás, valamint hialuronsav kiegészítő jellegű, rendszeres bevitele, a szinergensekkel (vitaminok, nyomelemek) együtt.
Számítás:
100-120 mg hialuronsav beviteléhez 120 gramm (12 deka) lefejtett, csont és húsmentes, színtiszta porcot kellene enni minden egyes nap, ez nem kevés. Van, akinek ennél magasabb a napi igénye, 200-215 mg, ehhez pedig 20-22 deka porc megevésére volna szükség. Mindez nem megoldható, nem életszerű.
Elkezdődött a hidrolizált, szárított porcok bevezetése, amelyek szintén vágóhídi melléktermékekből származnak – a porcokat megtisztítják az egyéb szövetektől, csontmaradványoktól, szilánkoktól, majd enzimekkel bontják a hosszú hialuronsav-láncokat, végül beszárítják.
A hidrolizált, tiszta porcporban általában 1-1,5% körüli hialuronsav mérhető. (A nyers porcokban eredendően 1 ezrelékes volt a tartalom, itt 1%-ra, azaz mintegy tízszeresére emelkedik, a beszárítás miatt.)
Megjegyzés: az emlősöknél az ízületi folyadékban van jóval több, mintegy 4-5-szörös hialuronsav, 1 ezrelék helyett (porc) 4-5 ezrelék (folyadék), az állati eredetű élelmiszerek között csak nagyobb mennyiségű porc formájában lehet a legtöbbet bevinni (napi 12-22 deka tiszta, főtt porc, vagy ennek megfelelő szárított porcpor)
100 mg hialuronsavat tehát 10 g szárított porcporral lehetne felvenni, ez már életszerű lehetőség, ám nem ismerjük a gyártási körülményeket, az állat fajtáját, illetve – valljuk meg – nem mindenkinek van gusztusa a vágóhídi melléktermékekhez, ahogy ez a kollagéneknél is jellemző.
Ma már irányított fermentációval előállítható vegán hialuronsav. Ha ezt kifejezetten porcvédelmet és belső hialuronsav-szintézist támogató anyagokkal, vitaminokkal, nyomelemekkel, egyéb karmesterekkel (csíráztatott és fermentált magvak, köles, vadköles stb.) társítjuk, nagyszerű növényi mátrixok állíthatók elő, amelyek hatékonysága jóval magasabb, mint az állati eredetű anyagoké.
A kutatási és fejlesztési programunk során a közel 0,5%-os (0,48%) vegán hialuronsav-tartalom mellett döntöttünk, kovasav és számos szinergens vegyület jelenlétében, mindezt probiotikus kultúrákkal dúsítottuk.
HIALURONSHAKE 5in1 – Egy merőben új megközelítés, amely működik.
Hialuronsav-tartalom: 0,48%!
Hazai élelmiszer-tudományos fejlesztési programunkban a vegán hialuronsavat teljes bio magvak kicsíráztatott és tejsavasan fermentált formáival kísérleteztünk sikerrel, külön csíráztatott arany kölessel és vadkölessel együtt. A modell a porcok, ízületi tokok, a bőr, a kötőszövet, a haj, a köröm és a belső zsigeri szövetek természetes támogatására, tápanyagokkal, hialuronsavval és kovasavval való bőséges ellátására irányult.
Mintegy 10 év fejlesztői munkával eljutottunk az egyre hatékonyabb szimbiotikus, funkcionális mátrixokhoz, amiket erős vákuumban szárítunk be. Ez a Hialuronshake 5in1, amely jelenleg kétféle ízben érhető el: gránátalmás és ananász-mangó-narancs.
A hialuronsav-tartalmat az állati porcoknál jelzett egy ezrelékes, illetve a szárított porcpor 1-1,5%-os hialuronsav-tartalmának a 4-5-szörösére állítottuk be (0,48%), és hiszünk abban, hogy ennek beépülése is igen hatékony a csíráztatott magvak, köles és vadköles, a hozzáadott vitaminok, cink, réz, szelén, a probiotikus kultúrák miatt. Egy adag shake-ben 120 mg hialuronsav található, napi egy vagy két adagot ajánlunk. (Kérjük, mindig olvassátok el a termékek felhasználási útmutatóját!)
Célcsoportok: sportolók, változókorú nők és férfiak, idősebbek, genetikailag kevés ízületi folyadékkal bírók, illetve a mozgásszervek terén sérülékenyebb populációk.
Az elmúlt években számos pozitív visszajelzést kaptunk, illetve most jelent meg a legújabb, szinte tökéletesre csiszolt formula.
A Hialuronshake mellett külön Hialuronsav vegán kapszulát is megalkottunk, illetve javasolható még a zöldtea-gránátalma-kurkuma-kivonatot hordozó Shield kapszula, esetleg a nagyszerű magolajpaszták (mandula, tökmag, szezámmag) további támogatásként.